< Jelenések 18 >
1 Ezek után láttam egy másik angyalt leszállni a mennyből, akinek nagy hatalma volt és dicsősége beragyogta a földet.
Etu pichete moi aru ekjon sorgodoth ke sorgo pora ahi thaka dikhise. Tai logote adhikar thakise, aru pura prithibi Tai laga Mohima pora bhorta hoi jaise.
2 És kiáltott teljes erejéből, hangos szóval: „Leomlott, leomlott a nagy Babilon, és az ördögöknek lett lakóhelyévé, mindenféle tisztátlan léleknek tömlöcévé, és mindenféle tisztátalan és utálatos madárnak tömlöcévé.
Tai kandi kene dangor awaj pora koise, “Mohan Babylon giri jaise! Tai bhoot khan thaka jaga hoi jaise, Sob biya atma laga ghor, Aru sob biya aru letera chiriya laga ghor.
3 Mert paráznasága haragjának borából ivott minden nép, és a föld királyai vele paráználkodtak, és a föld kalmárai az ő tobzódásának javaiból gazdagodtak meg.“
Sob desh khan tai laga bebichar laga draikha ros khaikena nisa hoise. Sob prithibi laga raja khan tai logote bebichar kaam korise. Prithibi laga vyapari manu khan bhi tai kineka mangso laga itcha te thaki ase, etu saikene dhun hoise.”
4 Egy másik szózatot is hallottam a mennyből, amely ezt mondta: „Fussatok ki belőle, én népem, hogy ne legyetek részesei bűneiben, és ne kapjatok a rámért csapásokból.
Titia moi sorgo pora aru ekta awaj koi thaka hunise, “Tai pora ulaikene ahibi, Moi laga manu khan Tumikhan tai laga paap te bhag nolobole nimite, Aru etu pora tai pabole thaka dukh tumi uporte nahibo nimite.
5 Mert bűnei az égig hatoltak, és Isten megemlékezett gonoszságairól.
Kelemane Babylon laga paapkhan sorgo tak ponchise, Aru Isor pora tai laga paap kaam khan sob yaad kori ase.
6 Fizessetek úgy neki, ahogy ő fizetett nektek, és adjátok kétszeresen vissza cselekedetei szerint: abba a pohárba, amelyet ő megtöltött, kétszeresen töltsetek neki.
Tai ki dise etu wapas taike di dibi Aru tai laga kaam saikene taike aru bisi dibi; Aru tai milai kene rakha kup te, tai nimite aru bisi milai kene taike di dibi.
7 Amennyire dicsőítette magát és tobzódott, annyi kínnal és gyásszal fizessetek neki, mert ezt mondja szívében: Úgy ülök, mint egy királynő és nem vagyok özvegy és gyászt sem látok soha.
Kelemane tai nijorke dangor kori kene aram pora thakise, Taike bisi dukh chinta aru mon dukh dibi. Kelemane tai nijor laga monte koi, ‘Moi rani nisena bohi ase; Moi bidhowa mahila nohoi, Aru moi kitia bhi kanda nadikhibo.’
8 Ezért egyetlen napon jönnek rá a csapások: a halál, a gyász és az éhség és tűzzel égetik meg, mert erős az Úr, az Isten, aki megbünteti őt.“
Etu karone ek dinte he tai laga dukh ahibo: Mora, kanda, aru akaal ahibo. Taike jui pora khai dibo, Kelemane Probhu Isor Mohan ase, aru Tai he taike bisar koribo.”
9 És siratják őt, és gyászolják a föld királyai, akik vele paráználkodtak és tobzódtak, amikor látják az ő megégettetésének füstjét.
Prithibi laga raja khan kun tai laga pichete jai kene sob bebichar korise, tai juli kene dhuwa ulai thaka to dikhi kene kandi kene hala koribo.
10 Kínjától való félelmük miatt távol megállva ezt mondják: „Jaj! Jaj! Te nagy város, Babilon, te hatalmas város, egy óra alatt utolért ítéleted!“
Taikhan dur te khara koribo, aru tai dukh pa to dikhi kene kobo, “Oh, oh mohan sheher, Babylon takot thaka ekta sheher! Kelemane ek ghanta bhitor te tumi laga bisar hoi jaise.”
11 A föld kalmárai is siratják és gyászolják, mert áruikat már senki sem veszi:
Titia prithibi laga dhun manu khan taike saikene kandise, kelemane tai laga saman khan kun bhi nakina hoise-
12 az aranyat, és ezüstöt, drágakövet és gyöngyöt, és gyolcsot és bíbort és selyem és skarlátruhákat, különféle tujafát és elefántcsontedényt, drága fából és rézből és vasból és márványból készült edényt,
bahar pora ana suna, chandi, daam laga pathor, moti, mihin kapra, begoni rong kapra, resham kapra, lal rong laga kapra, sob kisim laga bhal aru daam citron laga khuri, bhal para bona bati khan, pitol, luha, aru marble,
13 és fahéjat és illatszereket és keneteket és tömjént és bort és olajat és zsemlelisztet és gabonát és barmokat és juhokat és lovakat és kocsikat és rabokat és emberi lelkeket.
masala khan, mitha sugandh tel, angur ros, kisim laga tel, mihin pora sapha kori rakha atta, saguli aru goru, ghora aru ghora gari, noukar aru manu laga atma khan.
14 És a haszon, amit lelked kívánt, elveszett, és minden bőség és pompa eltávozott tőled, azokat többé meg nem találod.
Tumi laga pakki juwa phol, tumi laga atma laga itcha, sob tumi pora jai jaise. Sob aram aru dikhawa tumi pora jai jaise, aru etu kitia bhi wapas napabo.
15 Ezeknek árusai, akik ezekből gazdagodtak meg, kínjától való félelmük miatt távol állnak, sírva és jajgatva,
Etu saman laga malik khan kun taike saikene dhuni hoisele etiya tai pora dur hoi jaise, kelemane tai laga dukh paikene thaki thaka to saikene bhoi lagise aru dur te jai kene khara hoi jaise.
16 ezt mondják: „Jaj! Jaj! A nagy város, amely gyolcsba, bíborba és skarlátba öltözött és arannyal, drágakövekkel és gyöngyökkel volt ékesítve, hogy elpusztult egy óra alatt ennyi gazdagság!“
Taikhan kobo, “Oh, oh etu mohan sheher Kun bhal kapra lagai kene thakise, Begoni rong te, aru lal rong kapra lagai kene thakise, Aru suna pora bhorta hoi kene, Daam laga heera, aru moti khan lagaikena thakise!
17 És a kormányosok és a hajókon lévők mind és az evezősök, és akik a tengeren kereskedtek távol megálltak,
Ek ghanta bhitor te tai laga sob dhun to khotom hoi jaise.” Sob jahaaj laga henedhikari khan ta te safar kora khan, aru cholai thaka aru kiman manu etu samundar pora kamai thakise, dur te khara hoi jaise.
18 és amikor meglátták égésének füstjét így kiáltottak: „Van-e hasonló e nagy városhoz?“
Taikhan kandise jitia tai juli thaka laga dhuwa to dikhise. Taikhan koise, “Mohan sheher nisena aru kuntu sheher ase?”
19 És port hintettek fejükre, sírva és jajgatva kiáltoztak: „Jaj! Jaj! Ez a nagy város, amelynek jólétéből meggazdagodott mindenki, akinek hajói voltak a tengeren, hogy elpusztult egyetlen óra alatt!
Taikhan laga matha pora dhula jharise, aru jor pora kandise, mon dukh korise, aru koise, “Oh, oh etu mohan sheher Kun logote taikhan laga jahaaj ase Samundar te tai laga dhun pora dhuni hoise Kelemane ek ghanta te taike khotom kori dise.”
20 Örülj neki, te menny és ti szent apostolok és próféták, mert Isten értetek ítéletével megbüntette őket.“
“Tai uporte khushi koribi, O sorgo, Aru tumi pobitro khan, apostle khan, aru bhabobadi khan, Kelemane Isor pora he tumikhan laga bisar tai uporte kori dise!”
21 És egy erős angyal, egy nagy malomkőhöz hasonló követ felvett és a tengerbe dobta és így szólt: „Ilyen nagy hirtelen vettetik le Babilon, a nagy város és többé meg nem találják“.
Titia ekta mohan sorgodoth pora dangor pathor uthaikene samundar te phelai dise, aru koise, “Etu nisena, Babylon, mohan sheher ke bhi, Dukh te phelai dibo Aru taike kitia bhi nadikha hoi jabo.
22 És hárfások és zenészek és fuvolások és trombitások szava nem hallatszik benned többé, nem található benned egyetlen mesterség mestere sem, és nem hallatszik benned a malom zúgása sem,
Gana baja manu khan, Aru bhigul baja manu khan laga gana aru Tumi kitia bhi nahunibo. Bhal saman bona manu aru tumi Khan kitia bhi napabo. Dhaan khunda laga awaj aru Tumikhan kitia bhi nahunibo.
23 és lámpa világossága benned nem fénylik többé, és nem hallatszik benned vőlegénynek és menyasszonynak szava sem, mert a te kalmáraid voltak a föld fejedelmei, mert a te varázslásodtól tévelyedett el minden nép:
Saaki laga ujala Tumikhan ke kitia bhi ujala nadibo. Shadi kora mahila aru mota laga awaj aru Kitia bhi nahunibo, Kelemane tumikhan laga vyaparikhan to prithibi laga raja khan thakise, Aru pura desh tumikhan laga jadu-tona pora thogai dise.
24 de benne találtatott a prófétáknak és szenteknek vére, akiket megöltek a földön.
Bhabobadi aru pobitro manu khan laga khun tai uporte paise, Aru taikhan sob laga khun, kunkhan ke etu prithibi te morai dise.”