< Zsoltárok 83 >

1 Ének; Aszáf zsoltára. Isten, ne vesztegelj, ne hallgass és ne nyugodjál, Isten!
Ein Lied, ein Psalm Asaphs. O Gott, halte dich nicht zurück,
2 Mert ímé, háborognak ellenségeid, s gyűlölőid fejöket emelik.
Denn siehe, deine Feinde toben, und die dich hassen, tragen das Haupt hoch!
3 Néped ellen álnok tanácsot gondolnak s védenczeid ellen terveket szőnek.
Gegen dein Volk ersinnen sie einen Anschlag und beraten sich gegen deine Schutzbefohlnen;
4 Ezt mondják: Jertek, veszessük el őket, hogy ne legyenek nemzet, hogy ne emlegessék többé Izráel nevét!
sie sagen: »Kommt, wir wollen sie vertilgen als Volk: des Namens Israel soll man fürder nicht gedenken!«
5 Mert tanácskoztak együtt, egy szívvel; szövetséget kötöttek ellened:
Ja, sie haben einmütigen Sinns sich beraten, ein Bündnis gegen dich geschlossen:
6 Az Edomiták és Ismáeliták sátrai, a Moábiták és Hagarénusok;
die Zelte Edoms und der Ismaeliter, Moab und die Hagriter,
7 A Gebaliták, Ammoniták és Amálekiták, a Filiszteusok Tyrus lakosaival együtt.
Gebal und Ammon und Amalek, das Philisterland samt den Bewohnern von Tyrus.
8 Az asszir is szövetkezett velök, segítőjévé lettek a Lót fiainak. (Szela)
Auch Assur hat sich zu ihnen gesellt, es leiht den Nachkommen Lots seinen Arm. (SELA)
9 Úgy bánj velök, mint Midjánnal, mint Siserával, mint Jábinnal a Kison patakjánál!
Verfahre mit ihnen wie einst mit Midian, wie mit Sisera, wie mit Jabin am Bache Kison,
10 A kik elvesztek vala Endornál, és a föld szemetjévé lőnek.
die bei Endor den Untergang fanden, mit ihren Leibern das Erdreich düngten!
11 Tedd őket, fejedelmöket olyanokká, mint Orebet s mint Zeébet, Zebahot és Szalmunát, minden felkentjökkel,
Mache sie, ihre Edlen, wie Oreb und Seeb, und wie Sebah und Zalmunna alle ihre Fürsten,
12 A kik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait!
die gesprochen hatten: »Wir wollen für uns erobern die Fluren Gottes!«
13 Én Istenem! Tedd őket olyanokká, a milyen a porfelhő, és a milyen a polyva a szél előtt;
Mein Gott, mache sie gleich dem verwehten Laub, wie Spreu vor dem Winde!
14 Olyanokká, mint a tűz, a mely meggyújtja az erdőt, és mint a láng, a mely elégeti a hegyeket.
Wie Feuer, das den Wald verzehrt, wie Flammen, welche die Berge versengen:
15 Így kergesd őket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd őket!
so verfolge sie mit deinem Sturm und schrecke sie mit deiner Windsbraut!
16 Töltsd el orczájukat gyalázattal, hogy keressék Uram a te nevedet!
Laß Beschämung ihr Antlitz bedecken, auf daß sie nach deinem Namen fragen, o HERR!
17 Szégyenüljenek meg és rémüljenek el örökké, és piruljanak és pusztuljanak,
Laß sie beschämt und erschreckt sein für immer, in Schande geraten und vergehn!
18 Hogy megtudják, hogy te, a kinek neve Jehova, egymagad vagy felséges Isten az egész földön.
Sie müssen erkennen, daß du, dessen Name »HERR« ist, du allein der Höchste bist über die ganze Erde.

< Zsoltárok 83 >