< Zsoltárok 78 >
1 Aszáf tanítása. Figyelj én népem az én tanításomra; hajtsátok füleiteket számnak beszédeire.
A maschil of Asaph. Hear my teaching, my people, listen to the words of my mouth.
2 Megnyitom az én számat példabeszédre; rejtett dolgokat szólok a régi időből.
I will open my mouth in parables; I will sing about hidden things about the past.
3 A miket hallottunk és tudunk; és a miket atyáink beszéltek nékünk,
These are things that we have heard and learned, things that our ancestors have told us.
4 Nem titkoljuk el azokat az ő fiaiktól; a jövő nemzedéknek is elbeszéljük az Úr dicséretét, hatalmát és csodáit, a melyeket cselekedett.
We will not keep them from their descendants. We will tell the next generation about the praiseworthy deeds of Yahweh, his strength, and the wonders that he has done.
5 Mert bizonyságot állított Jákóbban, és törvényt rendelt Izráelben; a melyek felől megparancsolta atyáinknak, hogy megtanítsák azokra fiaikat;
For he established covenant decrees in Jacob and appointed a law in Israel. He commanded our ancestors that they were to teach them to their children.
6 Hogy megtudja azokat a jövő nemzedék, a fiak, a kik születnek; és felkeljenek és hirdessék azokat fiaiknak;
He commanded this so that the generation to come might know his decrees, the children not yet born, who should tell them in turn to their own children.
7 Hogy Istenbe vessék reménységüket és el ne felejtkezzenek Isten dolgairól, hanem az ő parancsolatait megtartsák.
Then they would place their hope in God and not forget his deeds but keep his commandments.
8 Hogy ne legyenek olyanok, mint apáik: szilaj és makacs nemzedék, olyan nemzedék, a melynek szíve nem volt szilárd, és lelke sem volt hű Isten iránt.
Then they would not be like their ancestors, who were a stubborn and rebellious generation, a generation whose hearts were not right, and whose spirits were not committed and faithful to God.
9 Efraim fiai, a fegyveres íjászok hátat fordítottak az ütközet napján;
The Ephraimites were armed with bows, but they turned back on the day of battle.
10 Nem őrizték meg az Isten szövetségét, és nem akartak járni az ő törvényében;
They did not keep the covenant with God, and they refused to obey his law.
11 Sőt elfelejtkeztek az ő tetteiről, csodáiról, a melyeket mutatott nékik.
They forgot his deeds, the wonderful things that he had shown them.
12 Apáik előtt csodát mívelt Égyiptom földjén, a Czoán mezején.
They forgot the marvelous things he did in the sight of their ancestors in the land of Egypt, in the land of Zoan.
13 Ketté választotta a tengert s átvitte őket; és felállította a vizeket fal gyanánt.
He divided the sea and led them across it; he made the waters to stand like walls.
14 Vezette őket nappal felhőben, és egész éjen át tűznek világosságában.
In the daytime he led them with a cloud and all the night with the light of fire.
15 Sziklákat hasított meg a pusztában, és inniok adott bőségesen, akárcsak a mélységes vizekből.
He split the rocks in the wilderness, and he gave them water abundantly, enough to fill the depths of the sea.
16 Patakokat fakasztott a kősziklából, és folyamok módjára vizeket ömlesztett:
He made streams flow out of the rock and made the water flow like rivers.
17 Mégis folyvást vétkeztek ellene, és haragították a Felségest a pusztában;
Yet they continued to sin against him, rebelling against the Most High in the wilderness.
18 És megkísérték Istent az ő szívökben, enni valót kérvén az ő kivánságuk szerint.
They challenged God in their hearts by asking for food to satisfy their appetites.
19 És szólának Isten ellen, mondván: Avagy tudna-é Isten asztalt teríteni a pusztában?
They spoke against God; they said, “Can God really lay out a table for us in the wilderness?
20 Ímé, megcsapta a kősziklát és víz ömlött és patakok özönlöttek; de vajjon tud-é kenyeret is adni? avagy készíthet-é húst az ő népének?
See, when he struck the rock, waters gushed out and streams overflowed. But can he give bread also? Will he provide meat for his people?”
21 Meghallotta az Úr és megharagudott ezért, és tűz gyulladt fel Jákób ellen, és harag gerjedt fel Izráel ellen;
When Yahweh heard this, he was angry; so his fire burned against Jacob, and his anger attacked Israel,
22 Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segedelmében,
because they did not believe in God and did not trust in his salvation.
23 És ráparancsolt a felhőkre ott fenn, és az egek ajtait megnyitotta.
Yet he commanded the skies above and opened the doors of the sky.
24 És hullatott reájuk mannát eledelül, és mennyei gabonát adott nékik.
He rained down manna for them to eat, and gave them the grain from heaven.
25 Angyalok kenyerét ette az ember, bőséggel vetett nékik eleséget,
People ate the bread of angels. He sent them food in abundance.
26 Megindítá a keleti szelet az egekben, és elhozá erejével a déli szelet;
He caused the east wind to blow in the sky, and by his power he guided the south wind.
27 És hullata rájuk annyi húst, mint a por, és annyi madarat, mint a tenger fövénye.
He rained down meat on them like dust, birds as numerous as the sands of the sea.
28 És leszállítá azokat az ő táboruk közepére, az ő sátoraikhoz köröskörül.
They fell in the middle of their camp, all around their tents.
29 Evének azért és igen megelégedének, és a mit kivántak, azt hozá nékik.
So they ate and were full. He gave them what they craved.
30 Még fel sem hagytak a kivánságukkal; az étel még a szájukban vala:
But they had not yet filled up; their food was still in their mouths.
31 Mikor az Isten haragja felgerjede ellenök, és főbbjeik közül sokakat megöle, és Izráelnek ifjait levágá;
Then God's anger attacked them and killed the strongest of them. He brought down the young men of Israel.
32 Mindamellett is újra vétkezének, és nem hivének az ő csodadolgaiban.
Despite this, they continued to sin and did not believe his wonderful deeds.
33 Azért hiábavalóságban töltette el napjaikat, éveiket pedig rettegésben.
Therefore God cut short their days; their years were filled with terror.
34 Ha ölte őket, hozzá fordultak, megtértek és Istent keresék.
Whenever God afflicted them, they would start to seek him, and they would return and look earnestly for him.
35 És eszökbe vevék, hogy Isten az ő sziklájok, és a felséges Isten az ő megváltójok;
They would call to mind that God was their rock and that the Most High God was their rescuer.
36 És hízelkedének néki szájokkal, nyelvökkel pedig hazudozának néki.
But they would flatter him with their mouth and lie to him with their words.
37 De szívök nem volt tökéletes iránta, és nem voltak hűségesek az ő szövetségéhez;
For their hearts were not firmly fixed on him, and they were not faithful to his covenant.
38 Ő azonban irgalmas és bűnbocsátó, nem semmisít meg, sőt sokszor elfordítja haragját, és nem önti ki teljes búsulását.
Yet he, being merciful, forgave their iniquity and did not destroy them. Yes, many times he held back his anger and did not stir up all his wrath.
39 Azért eszébe vevé, hogy test ők, és olyanok, mint az ellebbenő szél, a mely nem tér vissza.
He called to mind that they were made of flesh, a wind that passes away and does not return.
40 Hányszor keserítették őt a pusztában, hányszor illették fájdalommal a kietlenben?!
How often they rebelled against him in the wilderness and grieved him in the barren regions!
41 És újra kísértették az Istent, és ingerelték Izráel szentjét.
Again and again they challenged God and offended the Holy One of Israel.
42 Nem emlékeztek meg az ő kezéről, sem a napról, a melyen megváltotta őket a nyomorgatótól;
They did not think about his power, how he had rescued them from the enemy
43 Midőn kitűzte jeleit Égyiptomban, és csodáit a Czoán mezején.
when he performed his terrifying signs in Egypt and his wonders in the region of Zoan.
44 És vérré változtatta folyóikat, hogy nem ihatták patakjaikat.
He turned the Egyptians' rivers to blood so that they could not drink from their streams.
45 Legyeket bocsáta reájok, a melyek emészték őket, és békát, a mely pusztítá őket.
He sent swarms of flies that devoured them and frogs that overran their land.
46 Odaadta termésöket a szöcskének, s munkájuk gyümölcsét a sáskának.
He gave their crops to the grasshopper and their labor to the locust.
47 Jégesővel pusztítá el szőlőjüket, s figefáikat kőesővel.
He destroyed their vines with hail and their sycamore trees with more hail.
48 Odaveté barmaikat a jégesőnek, marháikat pedig a mennyköveknek.
He rained hail on their cattle and hurled lightning bolts at their livestock.
49 Rájok bocsátá haragjának tüzét, mérgét, búsulását és a szorongatást: a gonosz angyalok seregét.
The fierceness of his anger lashed out against them. He sent wrath, fury, and trouble like agents who bring disaster.
50 Utat tört haragjának, s nem tartotta meg a haláltól lelköket, és életöket döghalálnak veté.
He leveled a path for his anger; he did not spare them from death but gave them over to the plague.
51 És megöle minden elsőszülöttet Égyiptomban, az erő zsengéjét Khám sátoraiban.
He killed all the firstborn in Egypt, the firstborn of their strength in the tents of Ham.
52 Elindítá mint juhokat, az ő népét, s vezeté őket, mint nyájat a pusztában.
He led his own people out like sheep and guided them through the wilderness like a flock.
53 És vezeté őket biztonságban, és nem félének, ellenségeiket pedig elborítá a tenger.
He led them secure and unafraid, but the sea overwhelmed their enemies.
54 És bevivé őket az ő szent határába, arra a hegyre, a melyet szerzett az ő jobbkezével.
Then he brought them to the border of his holy land, to this mountain that his right hand acquired.
55 És kiűzé előlük a pogányokat, és elosztá nékik az örökséget sorsvetéssel; és letelepíté azok sátoraiban az Izráel törzseit.
He drove out the nations from before them and assigned them their inheritance. He settled the tribes of Israel in their tents.
56 De megkisérték és megharagíták a magasságos Istent, és nem őrizék meg bizonyságait;
Yet they challenged and defied the Most High God and did not keep his solemn commands.
57 Elfordulának ugyanis és hűtlenek levének, mint apáik; visszafelé fordulának, mint a csalfa kézív.
They were unfaithful and acted treacherously like their fathers; they were as undependable as a faulty bow.
58 Haragra ingerelték őt magaslataikkal, és bosszantották faragott bálványaikkal.
For they made him angry with their high places and provoked him to jealous anger with their idols.
59 Meghallá ezt Isten és felgerjede; és az Izráelt felette megútálá.
When God heard this, he was angry and completely rejected Israel.
60 És elveté magától Silói hajlékát, a sátort, a melyben lakott vala az emberek között;
He abandoned the sanctuary of Shiloh, the tent where he had lived among people.
61 Sőt fogságba viteté erejét, dicsőségét pedig ellenség kezébe.
He allowed his strength to be captured and gave his glory into the enemy's hand.
62 És fegyver alá rekeszté az ő népét; és az ő öröksége ellen felgerjede.
He handed his people over to the sword, and he was angry with his heritage.
63 Ifjait tűz emészté meg, és szüzei nem énekeltettek meg.
Fire devoured their young men, and their young women had no wedding songs.
64 Papjai fegyver miatt hullottak el, és özvegyei nem végezheték a siratást.
Their priests fell by the sword, and their widows could not weep.
65 Akkor felserkene az Úr, mintegy álomból; mint hős, a ki bortól vigadoz;
Then the Lord awakened as one from sleep, like a warrior who shouts because of wine.
66 És visszaveré ellenségeit; s örök gyalázatot vete reájok.
He drove his adversaries back; he put them to everlasting shame.
67 Azután megútálá a József sátorát, és nem választá Efraim törzsét;
He rejected the tent of Joseph, and he did not chose the tribe of Ephraim.
68 Hanem a Júda törzsét választá; a Sion hegyét, a melyet szeret.
He chose the tribe of Judah and Mount Zion that he loved.
69 És megépíté szent helyét, mint egy magas várat; mint a földet, a melyet örök időre fundált.
He built his sanctuary like the heavens, like the earth that he has established forever.
70 És kiválasztá Dávidot, az ő szolgáját, és elhozá őt a juhok aklaiból.
He chose David, his servant, and took him from the sheepfolds.
71 A szoptatós juhok mellől hozá el őt, hogy legeltesse Jákóbot, az ő népét, és Izráelt, az ő örökségét.
He took him from following the ewes with their young, and he brought him to be shepherd of Jacob, his people, and of Israel, his heritage.
72 És legelteté őket szívének tökéletessége szerint, és vezeté őket bölcs kezeivel.
David shepherded them with the integrity of his heart, and he guided them with the skill of his hands.