Zsoltárok 69
1 Az éneklőmesternek a sósannimra; Dávidé. Szabadíts meg engemet, oh Isten, mert a vizek lelkemig hatottak.
For the Chief Musician; set to Shoshannim. [A Psalm] of David. Save me, O God; For the waters are come in unto my soul.
2 Mély sárba estem be, hol meg nem állhatok; feneketlen örvénybe jutottam, és az áradat elborít engem.
I sink in deep mire, where there is no standing: I am come into deep waters, where the floods overflow me.
3 Elfáradtam a kiáltásban, kiszáradt a torkom; szemeim elbágyadtak, várván Istenemet.
I am weary with my crying; my throat is dried: Mine eyes fail while I wait for my God.
4 Többen vannak fejem hajszálainál, a kik ok nélkül gyűlölnek engem; hatalmasok a vesztemre törők, a kik ellenségeim alap nélkül; a mit nem ragadtam el, azt kell megfizetnem!
They that hate me without a cause are more than the hairs of my head: They that would cut me off, being mine enemies wrongfully, are mighty: That which I took not away I have to restore.
5 Oh Isten, te tudod az én balgatagságomat, és az én bűneim nyilván vannak te előtted:
O God, thou knowest my foolishness; And my sins are not hid from thee.
6 Ne szégyenüljenek meg miattam, a kik te benned remélnek, Uram, Seregeknek Ura! Ne pironkodjanak miattam, a kik téged keresnek, oh Izráelnek Istene!
Let not them that wait for thee be put to shame through me, O Lord Jehovah of hosts: Let not those that seek thee be brought to dishonor through me, O God of Israel.
7 Mert te éretted viselek gyalázatot, és borítja pironság az én orczámat.
Because for thy sake I have borne reproach; Shame hath covered my face.
8 Atyámfiai előtt idegenné lettem, és anyám fiai előtt jövevénynyé.
I am become a stranger unto my brethren, And an alien unto my mother’s children.
9 Mivel a te házadhoz való féltő szeretet emészt engem, a te gyalázóidnak gyalázásai hullanak reám.
For the zeal of thy house hath eaten me up; And the reproaches of them that reproach thee are fallen upon me.
10 Ha sírok és bőjtöléssel gyötröm lelkemet, az is gyalázatomra válik.
When I wept, [and chastened] my soul with fasting, That was to my reproach.
11 Ha gyászruhába öltözöm, akkor példabeszédül vagyok nékik.
When I made sackcloth my clothing, I became a byword unto them.
12 A kapuban ülők rólam szólanak, és a borozók rólam énekelnek.
They that sit in the gate talk of me; And [I am] the song of the drunkards.
13 Én pedig néked könyörgök, oh Uram; jókedvednek idején, oh Isten, a te kegyelmed sokaságához képest hallgass meg engem a te megszabadító hűségeddel.
But as for me, my prayer is unto thee, O Jehovah, in an acceptable time: O God, in the abundance of thy lovingkindness, Answer me in the truth of thy salvation.
14 Ments ki engem az iszapból, hogy el ne sülyedjek; hadd szabaduljak meg gyűlölőimtől és a feneketlen vizekből;
Deliver me out of the mire, and let me not sink: Let me be delivered from them that hate me, and out of the deep waters.
15 Hogy el ne borítson a vizek árja, és el ne nyeljen az örvény, és a veremnek szája be ne záruljon felettem!
Let not the waterflood overwhelm me, Neither let the deep swallow me up; And let not the pit shut its mouth upon me.
16 Hallgass meg engem, Uram, mert jó a te kegyelmességed! A te irgalmasságodnak sokasága szerint tekints én reám;
Answer me, O Jehovah; for thy lovingkindness is good: According to the multitude of thy tender mercies turn thou unto me.
17 És ne rejtsd el orczádat a te szolgádtól; mert szorongattatom nagyon: siess, hallgass meg engem!
And hide not thy face from thy servant; For I am in distress; answer me speedily.
18 Légy közel az én lelkemhez és váltsd meg azt; az én ellenségeimért szabadíts meg engem.
Draw nigh unto my soul, and redeem it: Ransom me because of mine enemies.
19 Te tudod az én gyalázatomat, szégyenemet és pirulásomat; jól ismered minden szorongatómat.
Thou knowest my reproach, and my shame, and my dishonor: Mine adversaries are all before thee.
20 A gyalázat megtörte szívemet és beteggé lettem; várok vala részvétre, de hiába; vigasztalókra, de nem találék.
Reproach hath broken my heart; and I am full of heaviness: And I looked for some to take pity, but there was none; And for comforters, but I found none.
21 Sőt ételemben mérget adnak vala, és szomjúságomban eczettel itatnak vala engem.
They gave me also gall for my food; And in my thirst they gave me vinegar to drink.
22 Legyen az ő asztalok előttök tőrré, és a bátorságosoknak hálóvá.
Let their table before them become a snare; And when they are in peace, [let it become] a trap.
23 Setétüljenek meg az ő szemeik, hogy ne lássanak; és az ő derekukat tedd mindenkorra roskataggá.
Let their eyes be darkened, so that they cannot see; And make their loins continually to shake.
24 Öntsd ki a te haragodat reájok, és a te haragodnak búsulása érje utól őket.
Pour out thine indignation upon them, And let the fierceness of thine anger overtake them.
25 Legyen az ő palotájok puszta, és az ő hajlékukban ne legyen lakos;
Let their habitation be desolate; Let none dwell in their tents.
26 Mert a kit te megvertél, azt üldözik, és a tőled sujtottak fájdalmát szólják meg.
For they persecute him whom thou hast smitten; And they tell of the sorrow of those whom thou hast wounded.
27 Szedd össze álnokságaikat, és a te igazságodra ne jussanak el.
Add iniquity unto their iniquity; And let them not come into thy righteousness.
28 Töröltessenek ki az élők könyvéből, és az igazak közé ne irattassanak.
Let them be blotted out of the book of life, And not be written with the righteous.
29 Engem pedig, a ki nyomorult és szenvedő vagyok, emeljen fel, oh Isten, a te segedelmed!
But I am poor and sorrowful: Let thy salvation, O God, set me up on high.
30 Dicsérem az Istennek nevét énekkel, és magasztalom hálaadással.
I will praise the name of God with a song, And will magnify him with thanksgiving.
31 És kedvesebb lesz az Úr előtt az ökörnél, a szarvas és hasadt körmű tuloknál.
And it will please Jehovah better than an ox, [Or] a bullock that hath horns and hoofs.
32 Látják ezt majd a szenvedők és örülnek; ti Istent keresők, elevenedjék a ti szívetek!
The meek have seen it, and are glad: Ye that seek after God, let your heart live.
33 Mert meghallgatja az Úr a szegényeket, és az ő foglyait nem veti meg.
For Jehovah heareth the needy, And despiseth not his prisoners.
34 Dicsérjék őt az egek és a föld; a tengerek és a mi csak mozog azokban!
Let heaven and earth praise him, The seas, and everything that moveth therein.
35 Mert megtartja Isten a Siont, és megépíti Júdának városait; és ott lakoznak majd és bírni fogják azt.
For God will save Zion, and build the cities of Judah; And they shall abide there, and have it in possession.
36 És az ő szolgáinak maradékai öröklik azt, és abban laknak majd, a kik szeretik az ő nevét.
The seed also of his servants shall inherit it; And they that love his name shall dwell therein.
