Zsoltárok 61

1 Az éneklőmesternek hangszerre: Dávidé. Hallgasd meg, oh Isten, az én kiáltásomat; figyelmezzél az én könyörgésemre.

To the chief music-maker. On a corded instrument. Of David. Let my cry come to you, O God; let your ears be open to my prayer.

2 E föld széléről kiáltok te hozzád; mert szívem elepedt: Vígy el engem innen a sziklára, a hova én nem jutok.

From the end of the earth will I send up my cry to you, when my heart is overcome: take me to the rock which is over-high for me.

3 Mert te vagy az én menedékem, s erős tornyom az ellenség ellen.

For you have been my secret place, and my high tower from those who made war on me.

4 Hadd lakozzam a te sátorodban mindörökké; hadd meneküljek a te szárnyaid árnyéka alá! (Szela)

I will make your tent my resting-place for ever: I will keep myself under the cover of your wings. (Selah)

5 Mert te, oh Isten, meghallgattad az én fogadásaimat; a te neved tisztelőinek örökségét megadtad nékem.

For you, O God, have made answer to my prayers; you have given me the heritage of those who give honour to your name.

6 Adj napokat a király napjaihoz, esztendeit nemzedékről nemzedékre nyujtsd.

You will give the king long life; and make his years go on through the generations.

7 Isten előtt lakozzék örökké; kegyelmedet és hűségedet rendeld ki, hogy őrizzék meg őt.

May the seat of his authority be before God for ever; may mercy and righteousness keep him safe.

8 Így éneklem majd a te nevedet szüntelen, hogy beteljesítsem az én fogadásaimat minden napon.

So will I make songs in praise of your name for ever, giving to God that which is right day by day.