< Zsoltárok 54 >

1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása; Mikor a Zifeusok eljöttek, és azt mondák Saulnak: Nem mi nálunk lappang-é Dávid? Isten, a te neveddel szabadíts meg engemet, és a te hatalmasságoddal állj bosszút értem!
Reši me, oh Bog, po svojem imenu in sodi me s svojo močjo.
2 Isten, hallgasd meg az én imádságomat, figyelmezz az én szájam beszédeire.
Usliši mojo molitev, oh Bog, pazljivo prisluhni besedam mojih ust.
3 Mert idegenek támadtak ellenem, és kegyetlenek keresik lelkemet, a kik nem is gondolnak Istenre. (Szela)
Kajti zoper mene so vstali tujci in zatiralci strežejo po moji duši; pred seboj si niso postavili Boga. (Sela)
4 Ímé, Isten segítőm nékem, az Úr az én lelkemnek támogatója.
Glej, Bog je moj pomočnik. Gospod je s tistimi, ki podpirajo mojo dušo.
5 Bosszút áll az utánam leselkedőkön; a te igazságod által rontsd meg őket.
Mojim sovražnikom bo povrnil zlo, odreži jih v svoji resnici.
6 Kész szívvel áldozom néked: áldom a te nevedet, Uram, mert jó.
Velikodušno ti bom daroval, hvalil bom tvoje ime, oh Gospod, kajti to je dobro.
7 Mert minden nyomorúságból megszabadított engem, s megpihentette szemeimet ellenségeimen.
Kajti osvobodil me je iz vseh težav in moje oko je videlo njegovo željo na mojih sovražnikih.

< Zsoltárok 54 >