< Zsoltárok 52 >
1 Az éneklőmesternek; Dávid tanítása; Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be. Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való!
För sångmästaren; en sång av David, när edoméen Doeg kom och berättade för Saul och sade till honom: "David har gått in i Ahimeleks hus." Varför berömmer du dig av vad ont är, du våldsverkare? Guds nåd varar ju beständigt.
2 Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere!
Din tunga far efter fördärv, den är lik en skarp rakkniv, du arglistige.
3 Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. (Szela)
Du älskar ont mer än gott, lögn mer än att tala vad rätt är. (Sela)
4 Szeretsz minden ártalmas beszédet, és az álnok nyelvet.
Ja, du älskar allt fördärvligt tal, du falska tunga.
5 Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élők földéről. (Szela)
Därför skall ock Gud störta dig ned för alltid, han skall gripa dig och rycka dig ut ur din hydda och utrota dig ur de levandes land. (Sela)
6 És látják ezt az igazak, és félnek, és nevetnek rajta:
Och de rättfärdiga skola se det och frukta, de skola le åt honom:
7 Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erősségévé, hanem az ő gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az ő gonoszságában volt!
"Se där är den man som icke gjorde Gud till sitt värn, utan förlitade sig på sin stora rikedom, trotsig i sin lystnad!"
8 Én pedig mint zöldelő olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké.
Men jag skall vara såsom ett grönskande olivträd i Guds hus; jag förtröstar på Guds nåd alltid och evinnerligen.
9 Áldlak téged örökké, hogy így cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos vagy, a te híveid előtt.
Jag skall evinnerligen tacka dig för att du har gjort det; och inför dina fromma skall jag förbida ditt namn, ty det är gott.