Zsoltárok 107
1 Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
Tacken HERREN, ty han är god, ty hans nåd varar evinnerligen.
2 Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
Så säge HERRENS förlossade, de som han har förlossat ur nöden,
3 És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
de som han har församlat ifrån länderna, från öster och från väster, från norr och från havssidan.
4 Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
De irrade omkring i öknen på öde stigar, de funno ingen stad där de kunde bo;
5 Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
de hungrade och törstade, deras själ försmäktade i dem.
6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
Men de ropade till HERREN i sin nöd, och han räddade dem ur deras trångmål.
7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
Och han ledde dem på en rätt väg, så att de kommo till en stad där de kunde bo.
8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
De må tacka HERREN för hans nåd och för hans under med människors barn,
9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
att han mättade den försmäktande själen och uppfyllde den hungrande själen med sitt goda.
10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
De sutto i mörker och dödsskugga, fångna i elände och järnbojor,
11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
därför att de hade varit gensträviga mot Guds ord och hade föraktat den Högstes råd.
12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
Han kuvade deras hjärtan med olycka; de kommo på fall och hade ingen hjälpare.
13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
Men de ropade till HERREN i sin nöd, och han frälste dem ur deras trångmål;
14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
han förde dem ut ur mörkret och dödsskuggan, och deras bojor slet han sönder.
15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
De må tacka HERREN för hans nåd och för hans under med människors barn,
16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
att han krossade kopparportarna och bröt sönder järnbommarna.
17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
De voro oförnuftiga, ty de vandrade i överträdelse, och blevo nu plågade för sina missgärningars skull;
18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
deras själ vämjdes vid all mat, och de voro nära dödens portar.
19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
Men de ropade till HERREN i sin nöd, och han frälste dem ur deras trångmål.
20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
Han sände sitt ord och botade dem och räddade dem från graven.
21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
De må tacka HERREN för hans nåd och för hans under med människors barn;
22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
de må offra lovets offer och förtälja hans verk med jubel.
23 A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,
De foro på havet med skepp och drevo sin handel på stora vatten;
24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
där fingo de se HERRENS gärningar och hans under på havsdjupet.
25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
Med sitt ord uppväckte han stormvinden, så att den hävde upp dess böljor.
26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
De foro upp mot himmelen, ned i djupen; deras själ upplöstes av ångest.
27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
De raglade och stapplade såsom druckna, och all deras vishet blev till intet.
28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
Men de ropade till HERREN i sin nöd, och han förde dem ut ur deras trångmål.
29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
Han förbytte stormen i lugn, så att böljorna omkring dem tystnade.
30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
Och de blevo glada att det vart stilla, och han förde dem till den hamn dit de ville.
31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
De må tacka HERREN för hans nåd och för hans under med människors barn;
32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
de må upphöja honom i folkets församling och lova honom där de äldste sitta.
33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
Han gjorde strömmar till öken, källsprång till torr mark,
34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
bördigt land till salthed, för dess inbyggares ondskas skull.
35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
Han gjorde öknen till en vattenrik sjö och torrt land till källsprång.
36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
Och han lät de hungrande bo där, och de byggde en stad där de kunde bo.
37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
De besådde åkrar och planterade vingårdar, som gåvo dem sin frukt i avkastning.
38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
Han välsignade dem, och de förökades storligen, och deras boskapshjordar lät han icke förminskas.
39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
Väl blevo de sedan ringa och nedböjda, i det olycka och bedrövelse tryckte dem,
40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
men han som utgjuter förakt över furstar och låter dem irra omkring i väglösa ödemarker,
41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
han upphöjde då den fattige ur eländet och lät släkterna växa till såsom fårhjordar.
42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
De redliga se det och glädja sig, och all orättfärdighet måste tillsluta sin mun.
43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
Den som är vis, han akte härpå och besinne HERRENS nådegärningar.
