< Zsoltárok 50 >
1 Asáf zsoltára. Az Istenek Istene, az Úr szól, és hívja a földet a nap keltétől lenyugtáig.
El poderoso ʼEL, ʼElohim, Yavé habló Y convocó a la tierra desde el oriente hasta el occidente.
2 A Sionról, a melynek szépsége tökéletes, fényeskedik Isten.
Desde Sion, perfección de hermosura, ʼElohim resplandeció.
3 Eljön a mi Istenünk és nem hallgat; emésztő tűz van előtte, s körülte erős forgószél.
Que venga nuestro ʼElohim, y no en silencio. Un fuego devorador lo precede, Y alrededor de Él ruge una gran tempestad.
4 Hívja az egeket onnan felül, és a földet, hogy megítélje népét:
Desde lo alto convoca a los cielos Y a la tierra para juzgar a su pueblo:
5 Gyűjtsétek elém kegyeseimet, a kik áldozattal erősítik szövetségemet!
Júntenme a mis santos, Los que hicieron un Pacto conmigo con sacrificio.
6 És az egek kijelentik az ő igazságát, mert az Isten biró. (Szela)
Los cielos proclamarán su justicia, Porque ʼElohim es el Juez. (Selah)
7 Hallgass én népem, hadd szóljak! Te Izráel, hadd tegyek bizonyságot rólad; Isten vagyok én, a te Istened.
Escucha, pueblo mío, y hablaré. Testificaré contra ti, Israel. Yo soy ʼElohim, el ʼElohim tuyo.
8 Nem feddlek én téged áldozataidért, és hogy égőáldozataid szüntelen előttem vannak.
No te reprendo por tus sacrificios. Tus ofrendas encendidas están siempre delante de Mí.
9 De nem fogadhatok el tulkot a te házadból, vagy bakokat a te aklaidból;
No aceptaré becerros de tu casa, Ni machos cabríos de tus corrales.
10 Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken.
Porque mía es toda bestia del bosque Y los ganados sobre 1.000 colinas.
11 Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam.
Conozco todas las aves de las montañas, Y todo lo que se mueve en el campo es mío.
12 Ha megéhezném, nem mondanám meg néked, mert enyém e világ és ennek mindene.
Si tuviera hambre, No te lo diría a ti, Porque mío es el mundo y todo lo que contiene.
13 Avagy eszem-é én a bikák húsát, és a bakoknak vérét iszom-é?
¿Yo como carne de becerros? ¿Bebo sangre de machos cabríos?
14 Hálával áldozzál az Istennek, és teljesítsd a felségesnek fogadásidat!
Ofrece a ʼElohim sacrificio de acción de gracias. Paga a ʼElyón tus votos.
15 És hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged és te dicsőítesz engem.
Invócame en el día de la angustia. Te libraré, Y tú me honrarás.
16 A gonosznak pedig ezt mondja Isten: Miért beszélsz te rendeléseimről, és veszed szádra az én szövetségemet?
al perverso ʼElohim dice: ¿Qué derecho tienes tú para recitar mis Estatutos, Y tomar mi Pacto en tu boca?
17 Hiszen te gyűlölöd a fenyítést, és hátad mögé veted rendelésimet!
Porque tú aborreces la corrección, Y das tu espalda a mis Palabras.
18 Ha lopót látsz, mellé adod magad, és ha paráznákat, társalkodol velök.
Si ves a un ladrón, te complaces con él, Y te asocias con los adúlteros.
19 A szádat gonoszságra tátod, és a nyelved csalárdságot sző.
Permites que tu boca se pierda en lo malo, Y tu lengua trama el engaño.
20 Leülsz és felebarátodra beszélsz, anyád fiát is megszidalmazod.
Te sientas, hablas contra tu hermano, Y difamas al hijo de tu propia madre.
21 Ezeket teszed és én hallgassak? Azt gondolod, olyan vagyok, mint te? Megfeddelek téged, és elédbe sorozom azokat.
Estas cosas hiciste, Y Yo callé. Pensaste que Yo soy como tú. Pero te reprenderé y las expondré delante de tus ojos.
22 Értsétek meg ezt, ti Istent felejtők, hogy el ne ragadjalak menthetetlenül:
Entiendan esto, los que se olvidan de ʼEloah, No sea que los quebrante sin que haya quien los libre.
23 A ki hálával áldozik, az dicsőít engem, és a ki az útra vigyáz, annak mutatom meg Istennek szabadítását.
El que ofrece sacrificio de acción de gracias me honra, Y al que ordena rectamente su camino Le mostraré la salvación de ʼElohim.