Zsoltárok 5
1 Az éneklőmesternek a nehilótra, Dávid zsoltára. Uram, figyelmezz szavaimra; értsd meg az én sóhajtásomat!
Unto the end, for her that obtaineth the inheritance. A psalm of David. Give ear, O Lord, to my words, understand my cry.
2 Ügyelj az én kiáltásom szavára, én Királyom és én Istenem; mert én hozzád imádkozom!
Hearken to the voice of my prayer, O my King and my God.
3 Uram, jó reggel hallgasd meg az én szómat; jó reggel készülök hozzád és vigyázok.
For to thee will I pray: O Lord, in the morning thou shalt hear my voice.
4 Mert nem olyan Isten vagy te, a ki hamisságban gyönyörködnél; nem lakhatik tenálad gonosz.
In the morning I will stand before thee, and will see: because thou art not a God that willest iniquity.
5 Nem állhatnak meg szemeid előtt a kevélyek, gyűlölsz te minden bűnt cselekedőt.
Neither shall the wicked dwell near thee: nor shall the unjust abide before thy eyes.
6 Elveszted, a kik hazugságot szólnak; a vérszopó és álnok embert útálja az Úr.
Thou hatest all the workers of iniquity: Thou wilt destroy all that speak a lie. The bloody and the deceitful man the Lord will abhor.
7 Én pedig a te kegyelmed sokaságából házadba mehetek; leborulok szent templomodban a te félelmedben.
But as for me in the multitude of thy mercy, I will come into thy house; I will worship towards thy holy temple, in thy fear.
8 Uram, vezess engem a te igazságodban az én ellenségeim miatt; egyengesd előttem a te útadat!
Conduct me, O Lord, in thy justice: because of my enemies, direct my way in thy sight.
9 Mert nincsen az ő szájokban egyenesség, belsejök csupa romlottság; nyitott sír az ő torkuk, nyelvökkel hizelkednek.
For there is no truth in their mouth; their heart is vain.
10 Kárhoztasd őket, oh Isten; essenek el saját tanácsaik által; taszítsd el őket vétkeik sokasága miatt, mert fellázadtak ellened.
Their throat is an open sepulchre: they dealt deceitfully with their tongues: judge them, O God. Let them fall from their devices: according to the multitude of their wickedness cast them out: for they have provoked thee, O Lord.
11 És majd örülnek mindnyájan, a kik bíznak benned; mindörökké vígadjanak, és te megoltalmazod őket, és örvendeznek te benned, a kik szeretik a te nevedet.
But let all them be glad that hope in thee: they shall rejoice for ever, and thou shalt dwell in them. And all they that love thy name shall glory in thee:
12 Mert te, Uram, megáldod az igazat, körülveszed a te jóvoltoddal, mint egy paizszsal.
For thou wilt bless the just. O Lord, thou hast crowned us, as with a shield of thy good will.
