Zsoltárok 38
1 Dávid zsoltára emlékeztetőül. Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!
Mazmur Daud pada waktu mempersembahkan korban peringatan. TUHAN, janganlah menghukum aku dalam geram-Mu, dan janganlah menghajar aku dalam kepanasan murka-Mu;
2 Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.
sebab anak panah-Mu menembus aku, tangan-Mu telah turun menimpa aku.
3 Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.
Tidak ada yang sehat pada dagingku oleh karena amarah-Mu, tidak ada yang selamat pada tulang-tulangku oleh karena dosaku;
4 Mert bűneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erőm felett.
sebab kesalahanku telah menimpa kepalaku; semuanya seperti beban berat yang menjadi terlalu berat bagiku.
5 Megsenyvedtek, megbűzhödtek sebeim oktalanságom miatt.
Luka-lukaku berbau busuk, bernanah oleh karena kebodohanku;
6 Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.
aku terbungkuk-bungkuk, sangat tertunduk; sepanjang hari aku berjalan dengan dukacita.
7 Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.
Sebab pinggangku penuh radang, tidak ada yang sehat pada dagingku;
8 Erőtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserűsége miatt jajgatok.
aku kehabisan tenaga dan remuk redam, aku merintih karena degap-degup jantungku.
9 Uram, előtted van minden kívánságom, és nincs előled elrejtve az én nyögésem!
Tuhan, Engkau mengetahui segala keinginanku, dan keluhkupun tidak tersembunyi bagi-Mu;
10 Szívem dobogva ver, elhágy erőm, s szemem világa – az sincs már velem.
jantungku berdebar-debar, kekuatanku hilang, dan cahaya matakupun lenyap dari padaku.
11 Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.
Sahabat-sahabatku dan teman-temanku menyisih karena penyakitku, dan sanak saudaraku menjauh.
12 De tőrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.
Orang-orang yang ingin mencabut nyawaku memasang jerat, orang-orang yang mengikhtiarkan celakaku, memikirkan kehancuran dan merancangkan tipu daya sepanjang hari.
13 De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.
Tetapi aku ini seperti orang tuli, aku tidak mendengar, seperti orang bisu yang tidak membuka mulutnya;
14 És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.
ya, aku ini seperti orang yang tidak mendengar, yang tak ada bantahan dalam mulutnya.
15 Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!
Sebab kepada-Mu, ya TUHAN, aku berharap; Engkaulah yang akan menjawab, ya Tuhan, Allahku.
16 Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!
Pikirku: "Asal mereka jangan beria-ria karena aku, jangan membesarkan diri terhadap aku apabila kakiku goyah!"
17 És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig előttem van.
Sebab aku mulai jatuh karena tersandung, dan aku selalu dirundung kesakitan;
18 Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt.
ya, aku mengaku kesalahanku, aku cemas karena dosaku.
19 De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim,
Orang-orang yang memusuhi aku besar jumlahnya, banyaklah orang-orang yang membenci aku tanpa sebab;
20 És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.
mereka membalas yang jahat kepadaku ganti yang baik, mereka memusuhi aku, karena aku mengejar yang baik.
21 Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem!
Jangan tinggalkan aku, ya TUHAN, Allahku, janganlah jauh dari padaku!
22 Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm!
Segeralah menolong aku, ya Tuhan, keselamatanku!
