< Zsoltárok 38 >
1 Dávid zsoltára emlékeztetőül. Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!
Youn Sòm David; tankou yon sonj memorab O SENYÈ, pa repwoche mwen nan kòlè Ou, ni fè m chatiman nan kòlè Ou k ap brile.
2 Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.
Paske flèch Ou yo fin antre fon anndan m, epi men Ou fin peze m.
3 Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.
Nanpwen anyen ki ansante nan chè m, akoz endiyasyon Ou. Nanpwen lasante nan zo m yo akoz peche mwen.
4 Mert bűneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erőm felett.
Paske inikite mwen yo fin monte sou tèt mwen. Tankou yon fado lou, yo peze twòp pou mwen.
5 Megsenyvedtek, megbűzhödtek sebeim oktalanságom miatt.
Blesi mwen yo vin santi e anfle akoz foli mwen.
6 Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.
Mwen fin koube nèt e bese anpil. Mwen ap fè doulè tout lajounen.
7 Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.
Paske ren mwen plen ak brile. Nanpwen anyen ansante nan chè m.
8 Erőtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserűsége miatt jajgatok.
Mwen pa kab santi anyen ankò. Mwen fin kraze nèt. Vwa m plenyen akoz kè m ajite.
9 Uram, előtted van minden kívánságom, és nincs előled elrejtve az én nyögésem!
SENYÈ, tout volonte m devan Ou. Tout plent a vwa m yo pa kache a Ou menm.
10 Szívem dobogva ver, elhágy erőm, s szemem világa – az sincs már velem.
Kè m bat fò, fòs mwen kite m. Menm limyè a zye m, menm sa fin kite mwen.
11 Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.
Pwòch mwen yo avèk zanmi mwen yo kanpe nan distans akoz touman m. Fanmi m yo kanpe byen lwen.
12 De tőrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.
(Sila) ki chache lavi m yo, ap prepare pyèj yo pou mwen. (Sila) ki chache fè m donmaj yo ap fè menas destriksyon. Y ap manniganse trayizon tout lajounen.
13 De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.
Men mwen menm, tankou yon moun mouri, mwen pa tande; Epi se tankou yon bèbè, ki pa ouvri bouch li.
14 És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.
Wi, mwen tankou yon nonm ki pa tande. E nan bouch mwen, pa gen repons.
15 Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!
Paske mwen mete espwa m nan Ou, O SENYÈ. Ou va reponn, O SENYÈ, Bondye mwen an.
16 Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!
Paske mwen te di: “Ke yo pa vin rejwi sou mwen. Pou lè pye m chape, pou yo ta vante tèt yo kont mwen.”
17 És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig előttem van.
Paske mwen prèt pou tonbe. Tristès mwen devan m tout tan.
18 Sőt bevallom bűneimet, bánkódom vétkem miatt.
Konsa, mwen konfese inikite mwen. Mwen ranpli avèk regrè akoz peche m.
19 De ellenségeim élnek, erősödnek; megsokasodtak hazug gyűlölőim,
Men lènmi m yo plen kouraj e fò. Yo anpil ki rayi mwen san koz.
20 És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.
(Sila) ki remèt mal pou byen yo se lènmi m akoz mwen swiv sa ki bon.
21 Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tőlem!
Pa abandone m, O SENYÈ. O Bondye m nan, pa rete lwen m!
22 Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm!
Fè vit pou ede mwen, O SENYÈ, delivrans mwen an!