Zsoltárok 35
1 Dávidé. Perelj Uram a velem perlőkkel; harczolj a velem harczolókkal.
huic David iudica Domine nocentes me expugna expugnantes me
2 Ragadj paizst és vértet, és kelj föl segítségemre.
adprehende arma et scutum et exsurge in adiutorium mihi
3 Szegezz dárdát és rekeszd el üldözőim útját, mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged.
effunde frameam et conclude adversus eos qui persequuntur me dic animae meae salus tua ego sum
4 Szégyen, gyalázat érje azokat, a kik lelkemet keresik; vettessenek hátra és piruljanak, a kik vesztemet koholják.
confundantur et revereantur quaerentes animam meam avertantur retrorsum et confundantur cogitantes mihi mala
5 Legyenek olyanok, mint a polyva a szél előtt; az Úrnak angyala verdesse őket.
fiant tamquam pulvis ante faciem venti et angelus Domini coartans eos
6 Legyen útjok sötét, csuszamlós, s az Úrnak angyala kergesse őket.
fiat via illorum tenebrae et lubricum et angelus Domini persequens eos
7 Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójokat, és ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek.
quoniam gratis absconderunt mihi interitum laquei sui supervacue exprobraverunt animam meam
8 Érje őt romlás váratlanul, fogja meg hálója, a melyet kivetett, essék belé a veszedelembe.
veniat illi laqueus quem ignorat et captio quam abscondit conprehendat eum et in laqueo cadat in ipso
9 Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve szabadításában.
anima autem mea exultabit in Domino delectabitur super salutari suo
10 Minden tetemem ezt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, Uram?! A ki megszabadítod a nyomorultat a nála erősebbtől, a szegényt és szűkölködőt az ő megrablójától.
omnia ossa mea dicent Domine quis similis tui eripiens inopem de manu fortiorum eius egenum et pauperem a diripientibus eum
11 Erőszakos tanúk állnak elő; azt kérdezik tőlem, a miről nem tudok.
surgentes testes iniqui quae ignorabam interrogabant me
12 Jóért roszszal fizetnek meg nékem, megrabolják lelkemet.
retribuebant mihi mala pro bonis sterilitatem animae meae
13 Pedig én az ő betegségökben gyászba öltöztem, bőjttel gyötörtem lelkemet, imádságom kebelemre vissza-vissza szállt.
ego autem cum mihi molesti essent induebar cilicio humiliabam in ieiunio animam meam et oratio mea in sinum meum convertetur
14 Mintha barátom, testvérem volna, úgy jártam-keltem érte; mintha anyámat siratnám, úgy jártam bútól meghajolva:
quasi proximum quasi fratrem nostrum sic conplacebam quasi lugens et contristatus sic humiliabar
15 Ők pedig örültek az én bukásomon és összegyűltek; összegyűltek ellenem a rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak,
et adversum me laetati sunt et convenerunt congregata sunt super me flagella et ignoravi
16 Ingyenélők léha csúfkodásai közt fogaikat vicsorgatva rám.
dissipati sunt nec conpuncti temptaverunt me subsannaverunt me subsannatione frenduerunt super me dentibus suis
17 Oh Uram, meddig nézed? Szabadítsd meg lelkemet tombolásaiktól, az oroszlánkölyköktől az én egyetlenemet.
Domine quando respicies restitue animam meam a malignitate eorum a leonibus unicam meam
18 Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak téged.
confitebor tibi in ecclesia magna in populo gravi laudabo te
19 Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyűlölőim se hunyorgassanak rám.
non supergaudeant mihi qui adversantur mihi inique qui oderunt me gratis et annuunt oculis
20 Mert nem beszélnek békességet, hanem a kik békességesek e földön, azok ellen álnok dolgokat koholnak.
quoniam mihi quidem pacifice loquebantur et in iracundia terrae loquentes; dolos cogitabant
21 Föltátották rám szájokat, azt mondták: Haha! Haha! Látta a szemünk.
et dilataverunt super me os suum dixerunt euge euge viderunt oculi nostri
22 Láttad, oh Uram – ne hallgass, oh Uram; ne légy távol tőlem!
vidisti Domine ne sileas Domine ne discedas a me
23 Serkenj föl, ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért.
exsurge et intende iudicio meo Deus meus et Dominus meus in causam meam
24 Ítélj meg engem a te igazságod szerint, oh Uram, Istenem, hogy ne öröljenek rajtam!
iudica me secundum iustitiam tuam Domine Deus meus et non supergaudeant mihi
25 Ne mondhassák szívökben: Örülj mi lelkünk! Ne mondhassák: Elnyeltük őt!
non dicant in cordibus suis euge euge animae nostrae nec dicant devoravimus eum
26 Szégyenüljenek meg, piruljanak együttesen, a kik bajomnak örülnek; szégyen és gyalázat borítsa be őket, a kik felfuvalkodtak ellenem.
erubescant et revereantur simul qui gratulantur malis meis induantur confusione et reverentia qui magna loquuntur super me
27 Vigadjanak és örüljenek, a kik kivánják az én igazságomat, hadd mondják mindenkor: Nagy az Úr, a ki kivánja az ő szolgájának békességét.
exultent et laetentur qui volunt iustitiam meam et dicant semper magnificetur Dominus qui volunt pacem servi eius
28 Az én nyelvem pedig hirdetni fogja a te igazságodat, a te dicsőségedet minden napon.
et lingua mea meditabitur iustitiam tuam tota die laudem tuam
