< Zsoltárok 34 >

1 Dávidé, mikor elváltoztatta értelmét Abimélek előtt, és mikor ez elűzte őt és elment. Áldom az Urat minden időben, dicsérete mindig ajkamon van!
Daavidin virsi, kun hän tekeytyi mielipuoleksi Abimelekin edessä ja tämä karkoitti hänet luotansa ja hän meni pois. Minä kiitän Herraa joka aika, hänen ylistyksensä on alati minun suussani.
2 Dicsekedik lelkem az Úrban; s hallják ezt a szegények és örülnek.
Herra on minun sieluni kerskaus, nöyrät sen kuulevat ja iloitsevat.
3 Dicsőítsétek velem az Urat, és magasztaljuk együtt az ő nevét!
Ylistäkää minun kanssani Herraa, kiittäkäämme yhdessä hänen nimeänsä.
4 Megkerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden félelmemből kimentett engem.
Minä etsin Herraa, ja hän vastasi minulle, hän vapahti minut kaikista peljätyksistäni.
5 A kik ő reá néznek, azok felvidulnak, és arczuk meg nem pirul.
Jotka häneen katsovat, ne säteilevät iloa, heidän kasvonsa eivät häpeästä punastu.
6 Ez a szegény kiáltott, és az Úr meghallgatta, és minden bajából kimentette őt.
Tässä on kurja, joka huusi, ja Herra kuuli ja pelasti hänet kaikista hänen ahdistuksistansa.
7 Az Úr angyala tábort jár az őt félők körül és kiszabadítja őket.
Herran enkeli asettuu niiden ympärille, jotka häntä pelkäävät, ja pelastaa heidät.
8 Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, a ki ő benne bízik.
Maistakaa ja katsokaa, kuinka Herra on hyvä. Autuas se mies, joka häneen turvaa!
9 Féljétek az Urat, ti szentjei! Mert a kik őt félik, nincs fogyatkozásuk.
Peljätkää Herraa, te hänen pyhänsä, sillä häntä pelkääväisiltä ei mitään puutu.
10 Az oroszlánok szűkölködnek, éheznek; de a kik az Urat keresik, semmi jót sem nélkülöznek.
Nuoret leijonat kärsivät puutetta ja näkevät nälkää, mutta Herraa etsiväisiltä ei mitään hyvää puutu.
11 Jőjjetek fiaim, hallgassatok rám, megtanítlak titeket az Úr félelmére!
Tulkaa, lapset, kuulkaa minua: Herran pelkoon minä teidät opetan.
12 Ki az az ember, a kinek tetszik az élet, és szeret napokat, hogy jót láthasson?
Kuka oletkin, joka elää tahdot ja rakastat elämän päiviä, nauttiaksesi onnea:
13 Tartóztasd meg nyelvedet a gonosztól, és ajkadat a csalárd beszédtől.
varjele kielesi pahasta ja huulesi vilppiä puhumasta;
14 Kerüld a rosszat és cselekedjél jót; keresd a békességet és kövesd azt.
vältä pahaa ja tee hyvää, etsi rauhaa ja pyri siihen.
15 Az Úr szemei az igazakon vannak, és az ő fülei azoknak kiáltásán;
Herran silmät tarkkaavat vanhurskaita ja hänen korvansa heidän huutoansa.
16 Az Úr orczája pedig a gonosztevőkön van, hogy kiirtsa, emlékezetöket a földről.
Herran kasvot ovat pahantekijöitä vastaan, hävittääksensä maasta heidän muistonsa.
17 Ha igazak kiáltnak, az Úr meghallgatja, és minden bajukból kimenti őket.
Vanhurskaat huutavat, ja Herra kuulee ja vapahtaa heidät kaikista heidän ahdistuksistansa.
18 Közel van az Úr a megtört szívekhez, és megsegíti a sebhedt lelkeket.
Lähellä on Herra niitä, joilla on särjetty sydän, ja hän pelastaa ne, joilla on murtunut mieli.
19 Sok baja van az igaznak, de valamennyiből kimenti az Úr.
Monta on vanhurskaalla kärsimystä, mutta Herra vapahtaa hänet niistä kaikista.
20 Megőrzi minden csontját, egy sem töretik meg azokból.
Hän varjelee kaikki hänen luunsa: ei yksikään niistä murru.
21 A gonoszt gonoszság öli meg, és meglakolnak, a kik gyűlölik az igazat.
Pahuus tappaa jumalattoman, ja jotka vanhurskasta vihaavat, ne tulevat syynalaisiksi.
22 Az Úr kimenti az ő szolgái lelkét, és senki meg nem lakol, a ki ő benne bízik.
Herra lunastaa palvelijainsa sielut, eikä yksikään, joka häneen turvaa, tule syynalaiseksi.

< Zsoltárok 34 >