< Zsoltárok 3 >
1 Dávid zsoltára; fia, Absolon elől való futásakor. Uram! mennyire megsokasodtak ellenségeim! sokan vannak a reám támadók!
Lord, how are they increased that trouble me! many are they that rise up against me.
2 Sokan mondják az én lelkem felől: Nincs számára segítség Istennél, (Szela)
Many there be which say of my soul, There is no help for him in God. (Selah)
3 De te, oh Uram! paizsom vagy nékem, dicsőségem, az, a ki felmagasztalja az én fejemet.
But you, O LORD, are a shield for me; my glory, and the lifter up of my head.
4 Felszóval kiálték az Úrhoz, és ő meghallgata engemet, az ő szentsége hegyéről. (Szela)
I cried to the LORD with my voice, and he heard me out of his holy hill. (Selah)
5 Én lefekszem és elalszom; felébredek, mert az Úr támogat engem.
I laid me down and slept; I awaked; for the LORD sustained me.
6 Nem félek sok ezernyi néptől sem, a mely köröskörül felállott ellenem.
I will not be afraid of ten thousands of people, that have set themselves against me round about.
7 Kelj fel Uram, tarts meg engem Istenem, mert te verted arczul minden ellenségemet; a gonoszok fogait összetörted.
Arise, O LORD; save me, O my God: for you have smitten all my enemies on the cheek bone; you have broken the teeth of the ungodly.
8 Az Úré a szabadítás; legyen a te népeden a te áldásod. (Szela)
Salvation belongs to the LORD: your blessing is on your people. (Selah)