Zsoltárok 29

1 Dávid zsoltára. Adjatok az Úrnak, ti fejedelmeknek fiai, adjatok az Úrnak tiszteletet és dicséretet!

Psalmus David, In consummatione tabernaculi. Afferte Domino filii Dei: afferte Domino filios arietum:

2 Adjátok az Úrnak neve tiszteletét, imádjátok az Urat szent ékességben.

Afferte Domino gloriam et honorem, afferte Domino gloriam nomini eius: adorate Dominum in atrio sancto eius.

3 Az Úr szava zeng a vizek fölött, a dicsőség Istene mennydörög, az Úr ott van a nagy vizek felett.

Vox Domini super aquas, Deus maiestatis intonuit: Dominus super aquas multas.

4 Az Úr szava erős; az Úr szava fenséges.

Vox Domini in virtute: vox Domini in magnificentia.

5 Az Úr szava czédrusokat tördel, összetöri az Úr a Libánon czédrusait is.

Vox Domini confringentis cedros: et confringet Dominus cedros Libani:

6 És ugrándoztatja azokat, mint a borjút, a Libánont és a Szirjónt, mint a bivalyfiat.

Et comminuet eas tamquam vitulum Libani: et dilectus quemadmodum filius unicornium.

7 Az Úr szava tűzlángokat szór.

Vox Domini intercidentis flammam ignis:

8 Az Úr szava megrengeti a pusztát, megrengeti az Úr Kádesnek pusztáját.

vox Domini concutientis desertum: et commovebit Dominus desertum Cades.

9 Az Úr szava megborjaztatja a nőstény szarvasokat, lehántja az erdőket, és az ő hajlékában mindene azt mondja: dicső!

Vox Domini præparantis cervos, et revelabit condensa: et in templo eius omnes dicent gloriam.

10 Az Úr trónolt az özönvíz felett; így trónol az Úr, mint király, mindörökké.

Dominus diluvium inhabitare facit: et sedebit Dominus Rex in æternum.

11 Az Úr ad erőt népének, az Úr megáldja népét békességgel.

Dominus virtutem populo suo dabit: Dominus benedicet populo suo in pace.