Zsoltárok 27
1 Dávidé. Az Úr az én világosságom és üdvösségem: kitől féljek? Az Úr az én életemnek erőssége: kitől remegjek?
IEOWA kamarain pa I o kamaur pa i, ij me i en majak? Ieowa kel pan maur i, ij me I en lomwinki?
2 Ha gonoszok jőnek ellenem, hogy testemet egyék: szorongatóim és elleneim – ők botlanak meg és hullanak el.
Ma mejued akan pan tana don ia, pwen kawela uduk ai o ai imwintiti kan, re pan dipikelkel o pupedi.
3 Ha tábor fog körül, nem fél szívem; habár had támad reám, mégis ő benne bízom én.
Ma pwin jaunpei pan kapil ia pena, i jota pan majapwekada, o ma mauin pan wiaui on ia, I pan liki i.
4 Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében; hogy nézhessem az Úrnak szépségét és gyönyörködhessem az ő templomában.
Iet eta, me I inon ion o men poeki ren Ieowa, I en mimita nan tanpaj en Ieowa arain ai maur, pwen kilekilan jaraui kajelel en Ieowa kan, o ududial japwilim a im en kaudok.
5 Bizony elrejt engem az ő hajlékába a veszedelem napján; eltakar engem sátrának rejtekében, sziklára emel fel engem.
Pwe ni anjau apwal a kotin jinila ia nan tanpaj a im pwal. A pan kotin karuk ia la nan tanpaj a im likau, o kotin kau ia da pon paip eu.
6 Most is felül emeli fejemet ellenségeimen, a kik körültem vannak, és én az ő sátorában örömáldozatokkal áldozom, énekelek és zengedezek az Úrnak.
A pan kotin kajapwil ia dan pon ai imwintiti kan, me kapil ia pena; i ap pan wiada mairon en kapin nan tanpaj a im pwal, i pan kaul o kapin on Ieowa.
7 Halld meg, Uram, hangomat – hívlak! Irgalmazz nékem és hallgass meg engem!
Main, kom kotin ereki nil ai, ma I pan likwir on komui, kom kotin maki on ia o mani ia.
8 Helyetted mondja a szívem: Az én orczámat keressétek! A te orczádat keresem, oh Uram!
Monion i kin kataman kin komui omui majan: Komail rapakin ia! I me I pil kin rapaki jilan omui. Main Ieowa!
9 Ne rejtsd el orczádat előlem; ne utasítsd el szolgádat haraggal; te voltál segítőm, ne taszíts el és ne hagyj el engem, üdvösségemnek Istene!
Der karir jan jilan omui mo i, o der kajapokela japwilim omui ladu ni omui onion; pwe komui me jauja pa i. Kom der kotin kaje ia la, o ender muei jan I, Kota i jaunkamaur.
10 Ha atyám és anyám elhagynának is, az Úr magához vesz engem.
Pwe jam ai in ai likimalie ia la; a Ieowa kotin japwilim anekin ia la.
11 Taníts meg engem a te útadra, oh Uram! Vezérelj engem egyenes ösvényen, az én üldözőim miatt.
Main, kom kotin kajale on ia japwilim omui al o kalua ia nani al pun pweki ai imwintiti kan.
12 Ne adj át engem szorongatóim kivánságának, mert hamis tanúk támadnak ellenem, és erőszakot lihegnek.
Kom der kotin mueid on ai imwintiti kan en kaloe ia di; pwe jaunkadede likam palian ia, o re wia japun on ia jo majak.
13 Bizony hiszem, hogy meglátom az Úr jóságát az élőknek földén!
Ari jo, I aja, me I pan ududial kalanan en Ieowa nan jap en me memaur akan.
14 Várjad az Urat, légy erős; bátorodjék szíved és várjad az Urat.
Auiaui Ieowa! Der majak, o monion om ender majak, o auiaui Ieowa!
