< Zsoltárok 124 >
1 Grádicsok éneke, Dávidtól. Ha nem az Úr az, a ki velünk volt, így szóljon Izráel,
“Kung wala pa modapig si Yahweh kanato,” tugoti ang Israelita nga mosulti karon,
2 Ha nem az Úr az, a ki velünk volt, mikor ránk támadtak az emberek:
“kung wala pa modapig si Yahweh kanato sa dihang ang atong mga kaaway mitungha batok kanato,
3 Akkor elevenen nyeltek volna el minket, a mint felgerjedt haragjok ellenünk;
gilamoy na unta kita nila nga buhi sa dihang misilaob ang ilang kaligutgot kanato.
4 Akkor elborítottak volna minket a vizek, patak futott volna át felettünk;
Gibanlas na unta kita sa tubig; nalapawan na unta kita sa baha.
5 Akkor átfutottak volna rajtunk a felbőszült vizek.
Nalumos na unta kita sa sulog nga tubig.”
6 Áldott az Úr, a ki nem adott minket fogaik prédájául!
Dalaygon si Yahweh, nga wala mitugot nga wataswatason kita pinaagi sa ilang mga ngipon.
7 Lelkünk megszabadult, mint a madár, a madarásznak tőréből. A tőr elszakadt, mi pedig megszabadultunk.
Sama kita sa mga langgam nga nakaikyas sa lit-ag sa mga mangangayam; ang lit-ag naguba, ug kita nakaikyas.
8 A mi segítségünk az Úr nevében van, a ki teremtette az eget és földet.
Ang atong panabang anaa kang Yahweh, nga maoy nagbuhat sa langit ug kalibotan.