Zsoltárok 35
1 Dávidé. Perelj Uram a velem perlőkkel; harczolj a velem harczolókkal.
Yahweh, pakigbatok niadtong nakigbatok kanako; pakig-away niadtong nakig-away kanako.
2 Ragadj paizst és vértet, és kelj föl segítségemre.
Kupti ang imong gamay ug dako nga taming, tindog ug tabangi ako.
3 Szegezz dárdát és rekeszd el üldözőim útját, mondd lelkemnek: Én vagyok segítséged.
Gamita ang imong bangkaw ug atsa alang niadtong naggukod kanako; sultihi ang akong kalag, “Ako ang imong kaluwasan.”
4 Szégyen, gyalázat érje azokat, a kik lelkemet keresik; vettessenek hátra és piruljanak, a kik vesztemet koholják.
Maulawan ug mapakyas unta kadtong nangita sa akong kinabuhi. Moatras ug malibog unta kadtong naglaraw og daotan kanako.
5 Legyenek olyanok, mint a polyva a szél előtt; az Úrnak angyala verdesse őket.
Mahisama unta (sila) sa uhot nga gipadpad sa hangin, samtang abugon (sila) sa anghel ni Yahweh.
6 Legyen útjok sötét, csuszamlós, s az Úrnak angyala kergesse őket.
Mongitngit ug modanlog unta ang ilang agianan, samtang gukdon (sila) sa anghel ni Yahweh.
7 Mert ok nélkül vetették elém titkon vont hálójokat, és ok nélkül ástak vermet az én lelkemnek.
Sa walay hinungdan nag-andam silag lit-ag alang kanako; sa walay hinungdan nagkalot silag bangag alang sa akong kinabuhi.
8 Érje őt romlás váratlanul, fogja meg hálója, a melyet kivetett, essék belé a veszedelembe.
Laglaga (sila) sa wala nila damha. Mangaunay (sila) sa ilang giandam nga lit-ag. Mangahulog (sila) niini, ngadto sa ilang kalaglagan.
9 Az én lelkem pedig vigad majd az Úrban, örvendezve szabadításában.
Apan magmalipayon ako diha kang Yahweh ug magmaya sa iyang kaluwasan.
10 Minden tetemem ezt mondja majd: Kicsoda olyan, mint te, Uram?! A ki megszabadítod a nyomorultat a nála erősebbtől, a szegényt és szűkölködőt az ő megrablójától.
Ang tanan nakong kabukogan moingon, “Yahweh, kinsa gayod ang sama kanimo, nga maoy magaluwas sa mga dinaugdaog gikan niadtong mga gamhanan ug ang kabos ug nanginahanglan gikan niadtong mangawat kanila?”
11 Erőszakos tanúk állnak elő; azt kérdezik tőlem, a miről nem tudok.
Ang dili matarong nga mga saksi mibarog; nagpasangil (sila) ug bakak batok kanako.
12 Jóért roszszal fizetnek meg nékem, megrabolják lelkemet.
Gibalosan nila ug daotan ang akong pagkamaayo. Nagmasulub-on ako.
13 Pedig én az ő betegségökben gyászba öltöztem, bőjttel gyötörtem lelkemet, imádságom kebelemre vissza-vissza szállt.
Apan, sa dihang nagsakit (sila) nagbisti ako ug sako; nagpuasa ako alang kanila ug giduko ko ang akong ulo.
14 Mintha barátom, testvérem volna, úgy jártam-keltem érte; mintha anyámat siratnám, úgy jártam bútól meghajolva:
Nagsubo ako ingon nga alang sa akong igsoong lalaki; nagluhod ako sa pagbangotan ingon nga alang sa akong inahan.
15 Ők pedig örültek az én bukásomon és összegyűltek; összegyűltek ellenem a rágalmazók, tudtom nélkül gyaláztak és nem nyugodtak,
Apan sa dihang napandol ako, naglipay (sila) ug nagtigom; nagtigom (sila) batok kanako, ug nahibulong ako kanila. Gikuniskunis nila ako sa walay hunong.
16 Ingyenélők léha csúfkodásai közt fogaikat vicsorgatva rám.
Sa walay pagtahod nga gibugalbugalan nila ako; gipakagotan nila ako sa ilang mga ngipon.
17 Oh Uram, meddig nézed? Szabadítsd meg lelkemet tombolásaiktól, az oroszlánkölyköktől az én egyetlenemet.
Ginoo, hangtod kanus-a man ka nga magtan-aw lang kanako? Luwasa ang akong kalag gikan sa ilang paglaglag, ang akong kinabuhi gikan sa mga liyon.
18 Dicsérlek a nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak téged.
Unya pasalamatan ko ikaw didto sa dakong panagtigom; daygon ko ikaw taliwala sa daghang katawhan.
19 Ne örüljenek rajtam az én hazug ellenségeim, méltatlan gyűlölőim se hunyorgassanak rám.
Ayaw itugot nga maglipay ang akong mga limbongan nga mga kaaway tungod kanako; ayaw itugot nga matuman ang ilang daotang mga laraw.
20 Mert nem beszélnek békességet, hanem a kik békességesek e földön, azok ellen álnok dolgokat koholnak.
Kay wala (sila) nagasulti ug kalinaw, apan naghimo silag malimbongong mga pulong batok niadtong nagpuyo nga malinawon sa among yuta.
21 Föltátották rám szájokat, azt mondták: Haha! Haha! Látta a szemünk.
Ang ilang mga baba nakigbatok kanako; miingon (sila) “Hala! nakita namo kini.”
22 Láttad, oh Uram – ne hallgass, oh Uram; ne légy távol tőlem!
Nakita nimo kini, Yahweh, ayaw pagpakahilom; Ginoo, ayaw pagpalayo kanako.
23 Serkenj föl, ébredj ítéletemre, oh Uram, Istenem, az én ügyemért.
Pagmata ug bangon labani ako; Akong Dios ug akong Ginoo, panalipdi ako.
24 Ítélj meg engem a te igazságod szerint, oh Uram, Istenem, hogy ne öröljenek rajtam!
Panalipdi ako, Yahweh nga akong Dios, tungod sa imong pagkamatarong; ayaw itugot nga magmaya (sila) tungod kanako.
25 Ne mondhassák szívökben: Örülj mi lelkünk! Ne mondhassák: Elnyeltük őt!
Ayaw itugot nga moingon (sila) sa ilang kasingkasing, “Aha, natuman na ang among gitinguha.” Ayaw itugot nga moingon (sila) “Gilamoy na namo siya.”
26 Szégyenüljenek meg, piruljanak együttesen, a kik bajomnak örülnek; szégyen és gyalázat borítsa be őket, a kik felfuvalkodtak ellenem.
Pakaulawi (sila) ug liboga kadtong buot magpasakit kanako. Masul-oban unta sa kaulawan ug mapakyas kadtong nagdaugdaog kanako.
27 Vigadjanak és örüljenek, a kik kivánják az én igazságomat, hadd mondják mindenkor: Nagy az Úr, a ki kivánja az ő szolgájának békességét.
Hinaot nga kadtong nagtinguha sa akong katubsanan magsinggit sa kalipay ug magmaya; hinaot nga magpadayon (sila) sa pag-ingon, “Dalaygon si Yahweh, siya nga malipay sa kadaogan sa iyang sulugoon.”
28 Az én nyelvem pedig hirdetni fogja a te igazságodat, a te dicsőségedet minden napon.
Unya isugilon ko ang imong hustisya ug daygon ka sa tibuok adlaw.
