Zsoltárok 116
1 Szeretem az Urat, mert meghallgatja esedezéseim szavát.
Kokoako t’Iehovà amy te janji’e ty feoko naho o halalikoo,
2 Mert az ő fülét felém fordítja, azért segítségül hívom őt egész életemben.
Amy te nanokilaña’e ravembia, le ho tokaveko Amy ze hene androko.
3 Körülvettek engem a halál kötelei, és a pokol szorongattatásai támadtak meg engem; nyomorúságba és ínségbe jutottam. (Sheol h7585)
Nivandire’ o talin-kavilasio iraho, nazi’ i tsikeokeokey; nizò fikoretañe naho anahelo. (Sheol h7585)
4 És az Úrnak nevét segítségül hívám: Kérlek Uram, szabadítsd meg az én lelkemet!
Le nikanjieko ty tahina’ Iehovà: Ehe, r’Iehovà, hahao ty fiaiko!
5 Az Úr kegyelmes és igaz, és a mi Istenünk irgalmas.
Matarike t’Iehovà naho mahity; Eka, mpitretrè t’i Andrianañaharentika.
6 Az Úr megőrzi az alázatosokat; én ügyefogyott voltam és megszabadított engem.
Arova’ Iehovà o trentrañeo, nizo havoretra iraho fe rinomba’e.
7 Térj meg én lelkem a te nyugodalmadba, mert az Úr jól tett teveled.
Mimpolia mb’am-pitofà’o ao ry fiaiko, fa nampiraorao azo t’Iehovà.
8 Minthogy megszabadítottad lelkemet a haláltól, szemeimet a könyhullatástól és lábamat az eséstől:
Fa navotso’o an-kavetrahañe ty fiaiko, tsy ho foy rano o masokoo, tsy hitsikapy o tombokoo,
9 Az Úr orczája előtt fogok járni az élőknek földén.
t’ie hitsontik’ añatrefa’ Iehovà, an-tanen-kaveloñe ao.
10 Hittem, azért szóltam; noha igen megaláztatott valék.
Nahatoky avao ndra te nataoko ty hoe: Mafe ty fisotriako.
11 Csüggedezésemben ezt mondtam én: Minden ember hazug.
Hoe iraho te nianifañe: Fonga Remborake ondatio.
12 Mivel fizessek az Úrnak minden hozzám való jótéteményéért?
Akore ty hañavahako am’ Iehovà? ami’ty habein-kasoa’e amako?
13 A szabadulásért való poharat felemelem, és az Úrnak nevét hívom segítségül.
Ho zonjoñeko ty fitovim-pandrombahañe vaho hikanjy ty tahina’ Iehovà.
14 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt.
Havahako o nifantàko am’ Iehovào, añatrefa’ ondati’e iabio.
15 Az Úr szemei előtt drága az ő kegyeseinek halála.
Sarotse am-pihaino’ Iehovà ty havilasi’ o noro’eo.
16 Uram! én bizonyára a te szolgád vagyok; szolgád vagyok én, a te szolgáló leányodnak fia, te oldoztad ki az én köteleimet.
Ry Iehovà, toe mpitoro’o iraho, fetrek’oro’o, ty anan’ anak’ampata’o; fa nabala’o o rohikoo.
17 Néked áldozom hálaadásnak áldozatával, és az Úr nevét hívom segítségül.
Hengaeko sorom-pañandriañañe, vaho ho kanjieko ty tahina’ Iehovà.
18 Az Úr iránt való fogadásaimat megadom az ő egész népe előtt,
Hondrohako am’ Iehovà o nifantàkoo, Eka, añatrefa’ ondati’e iabio.
19 Az Úr házának tornáczaiban, te benned, oh Jeruzsálem! Dicsérjétek az Urat!
An-kiririsan’anjomba’ Iehovà eo, añivo’o ao, ry Ierosalaime. Treño t’Ià!
