Zsoltárok 110

1 Dávidé; zsoltár. Monda az Úr az én uramnak: Ülj az én jobbomon, a míg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá.

Un psaume de David. Yahvé dit à mon Seigneur: « Assieds-toi à ma droite, jusqu'à ce que je fasse de tes ennemis le marchepied de tes pieds. »

2 A te hatalmad pálczáját kinyújtja az Úr Sionból, mondván: Uralkodjál ellenségeid között!

Yahvé fera sortir de Sion le bâton de ta force. Gouvernez parmi vos ennemis.

3 A te néped készséggel siet a te sereggyűjtésed napján, szentséges öltözetekben; hajnalpir méhéből leszen ifjaidnak harmatja.

Ton peuple s'offre volontiers au jour de ta puissance, dans une tenue sainte. Du sein de l'aube, tu as la rosée de ta jeunesse.

4 Megesküdt az Úr és meg nem másítja: Pap vagy te örökké Melkhisedek rendje szerint.

Yahvé a juré, et il ne changera pas d'avis: « Tu es prêtre pour toujours, dans l'ordre de Melchisédek. »

5 Az Úr a te jobbod felől; megrontja az ő haragja napján a királyokat;

Le Seigneur est à ta droite. Il écrasera les rois au jour de sa colère.

6 Ítéletet tart a nemzetek között; telve lesz holttestekkel; összezúz messze földön minden főt.

Il jugera parmi les nations. Il va entasser des cadavres. Il écrasera le maître de la terre entière.

7 Az út mellett való patakból iszik; ezért emeli fel az ő fejét.

Il boira du ruisseau en chemin; c'est pourquoi il lèvera la tête.