Zsoltárok 108
1 Ének. Dávid zsoltára. Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is kész.
Cantique. Psaume de David. Mon cœur est affermi, ô Dieu! je chanterai, et je psalmodierai, … mon âme aussi.
2 Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!
Éveillez-vous, luth et harpe! Je m’éveillerai à l’aube du jour.
3 Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!
Je te célébrerai parmi les peuples, ô Éternel! et je chanterai tes louanges parmi les peuplades;
4 Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod!
Car ta bonté est grande par-dessus les cieux, et ta vérité [atteint] jusqu’aux nues.
5 Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsőséged legyen az egész földön!
Élève-toi, ô Dieu! au-dessus des cieux, et que ta gloire soit au-dessus de toute la terre.
6 Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem!
Afin que tes bien-aimés soient délivrés, sauve par ta droite, et réponds-moi.
7 Az ő szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét.
Dieu a parlé dans sa sainteté: je me réjouirai; je partagerai Sichem et je mesurerai la vallée de Succoth.
8 Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelőm.
Galaad est à moi, Manassé est à moi, et Éphraïm est la force de ma tête; Juda est mon législateur;
9 Moáb az én mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.
Moab est le bassin où je me lave; sur Édom j’ai jeté ma sandale; sur la Philistie je pousserai des cris de triomphe.
10 Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig?
Qui me conduira dans la ville forte? Qui me mènera jusqu’en Édom?
11 Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?
Ne sera-ce pas toi, ô Dieu, qui nous as rejetés, et qui n’es pas sorti, ô Dieu, avec nos armées?
12 Adj szabadulást nékünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség!
Donne-nous du secours pour sortir de détresse; car la délivrance qui vient de l’homme est vaine.
13 Istennel hatalmasan cselekszünk, és ő megtapodja ellenségeinket.
Par Dieu nous ferons des actes de valeur, et c’est lui qui foulera nos adversaires.
