Zsoltárok 107
1 Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme!
2 Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
Ezt mondják az Örökkévaló megváltottjai, akiket megváltott szorongatónak kezéből,
3 És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
és országokból gyűjtötte őket össze: keletről és nyugatról, északról és a tenger felől.
4 Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
Tévelyegtek a pusztában, sivatag úton, lakó várost nem találtak;
5 Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
éhesek, szomjasak is, lelkük ellankad ő bennök.
6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megmentette őket,
7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
járatta őket egyenes úton, hogy lakó városba menjenek.
8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelemért, és csodatotteiért az emberfiaival;
9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
mert jóllakatta az elepedt lelket, s az éhes lelket megtöltötte jóval!
10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
Kik sötétségben és homályban ülnek, nyomorúságnak s vasnak foglyai,
11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
mert engedetlenkedtek Isten szavai iránt és a Legfelsőnek tanácsát megvetették;
12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
hát megalázta szenvedésben szivöket, megbotlottak s nincs, ki segítsen.
13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megsegíti őket,
14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
kivezeti őket sötétségből és homályból, és kötelékeiket szétszakítja.
15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatetteiért az emberfiaival;
16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
mert összetört érczajtókat és vasreteszeket szétvágott.
17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
Akik oktalanok bűntettük útja miatt és bűneik miatt sanyarognak,
18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
minden eledelt utál a lelkük s eljutottak a halál kapuihoz.
19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, szorongásaikból megsegíti őket,
20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
igéjét küldi és meggyógyítja őket s kiszabadítja vermeikből;
21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatotteiért az emberfiaival,
22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
s áldozzanak hálaáldozatokat, s beszéljék el tetteit ujjongással!
23 A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,
Kik tengerre szállanak hajókon, munkát végeznek nagy vizeken,
24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
ők látták az Örökkévaló tetteit és csodatetteit a mélységben:
25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
szólt s támasztott szélvihart s az fölemelte hullámait,
26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
fölszállnak égbe, lesülyednek mélységekbe, lelkük elcsüggedt a bajban,
27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
forognak és inognak mint a részeg, és minden bölcseségök elenyészik.
28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
És kiáltottak az Örökkévalóhoz szorultságukban, és szorongásaikból kivezeti őket;
29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
megállítja a vihart csendességgé s lecsillapodtak hullámaik;
30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
s örültek, hogy elhallgattak, s elvezette őket kívánságuk révébe.
31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
Adjanak hálát az Örökkévalónak kegyelméért és csodatetteiért az emberfiaival,
32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
s magasztalják őt népnek gyülekezetében s vének ülésében dicsérjék őt!
33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
Folyamokat tett pusztává s víznek eredőit tikkadtsággá,
34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
termékeny országot sós földdé a benne lakók rosszasága miatt;
35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
pusztát tett vizes tóvá és sivatag földet víznek eredőivé,
36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
és letelepített ott éhezőket s lakó várost alapítottak.
37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
Bevetettek mezőket és ültettek szőlőket, és gyümölcsöt, termést szerzettek.
38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
Megáldotta őket, s megsokasodtak nagyon és barmukat nem kevésbítette.
39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
De megkevesbedtek és meggörnyedtek bajnak és bánatnak nyomásától.
40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
Csúfot önt nemesekre s eltévelyítette őket úttalan pusztaságban;
41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
de felmagasította a szükölködőt a nyomorúságból s olyanná tette a családokat, mint a juhok.
42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
Látják az egyenesek és örülnek, s minden jogtalanság elzárja száját.
43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
Ki oly bölcs, hogy megőrizze ezeket, hogy ügyeljenek az Örökkévaló kegyelmeire.
