Zsoltárok 106

1 Dicsérjétek az Urat. Magasztaljátok az Urat, mert jó; mert örökkévaló az ő kegyelme.

Hallelúja! Adjatok hálát az Örökkévalónak, mert jóságos, mert örökké tart a kegyelme.

2 Ki beszélhetné el az Úr nagy tetteit? és jelenthetné ki minden dicsőségét?

Ki mondhatja el az Örökkévaló hatalmas tetteit, hirdetheti minden dicséretét?

3 Boldog, a ki megtartja a törvényt, és igazán cselekszik minden időben.

Boldogok, akik megőrzik a jogot, aki igazságot mível minden időben.

4 Emlékezzél reám, Uram, népedhez való jóságodért; jőjj el hozzám szabadításoddal,

Emlékezzél reám, Örökkévaló, a néped iránt való kedvességgel, gondolj reám a te segítségeddel,

5 Hogy láthassam választottaidhoz való jóvoltodat, és örvendezhessek néped örömében; hogy dicsekedjem a te örökségeddel!

hogy láthassam választottaid jólétét, hogy örüljek nemzeted örömén, hogy dicsekedjem birtokoddal együtt.

6 Vétkeztünk atyáinkkal együtt; bűnösök, gonoszok valánk.

Vétkeztünk, őseinkkel együtt, bűnt követtünk el, gonoszul cselekedtünk.

7 Atyáink nem értették meg Égyiptomban csodáidat, nem emlegették meg kegyelmed nagyságát, hanem daczoskodtak a tengernél, a veres tengernél.

Őseink Egyiptomban nem fogták föl csodatetteidet, nem emlékeztek kegyeid bőségére s engedetlenkedtek a tenger mellett, a nádastengernél.

8 De ő megsegíté őket az ő nevéért, hogy megismertesse a maga erejét.

Megsegítette őket neve kedvéért, hogy tudassa hatalmát.

9 Rákiálta a veres tengerre és kiszáradt, s úgy vivé őket a mélységeken, mint egy síkon.

Megdorgálta a nádastengert és kiszáradt s vezette őket mélységekben, akár a pusztában.

10 És kisegíté őket a gyűlölő kezéből; kimentette őket ellenség kezéből.

Megsegítette őket gyülölőnek kezéből, megváltotta őket ellenségnek kezéből;

11 Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.

vizek borították be szorongatóikat, egy sem maradt meg közülök.

12 És hittek az ő beszédeinek, és énekelték az ő dicséretét.

És hittek szavaiban, énekelték dicséretét.

13 Hirtelen elfeledék cselekedeteit; nem várák az ő tanácsát!

Hamar felejtették el tetteit, nem várták be határozatát:

14 Epekedés epeszté őket a pusztában, és próbára tevék Istent a sivatagon.

vágygyal vágyakoztak a pusztában, s megkísértették Istent a sivatagban;

15 És megadá nékik, a mit kivántak; és ösztövérséget bocsáta lelkökbe.

meg is adta nekik kérésöket, de soványságot bocsátott lelkökre.

16 És irigységre indulának Mózes ellen a táborban, az Úr szentje, Áron ellen.

Felbuzdúltak Mózes ellen a táborban, Áron, az Örökkévaló szentje ellen.

17 Megnyilt a föld és elnyelé Dátánt, és beborítá Abirám seregét.

Megnyílt a föld s elnyelte Dátánt, s befödte Abírám községét;

18 És tűz gyulladt fel azok seregében, láng égeté el a gonoszokat.

tűz égett községük között, láng lobbasztotta el a gonoszokat.

19 Borjút csináltak a Hóreb alatt, és hajlongtak az öntött bálvány előtt.

készítettek borjút a Chórébnél, s leborultak öntött kép előtt.

20 Felcserélték az ő dicsőségöket: ökörnek képével, a mely füvet eszik.

Felcserélték dicsőségöket, képmásával ökörnek, füvet evőnek.

21 Elfeledkezének Istenről, szabadítójokról, a ki nagy dolgokat művelt Égyiptomban,

Elfelejtették Istent, segítőjüket, ki nagyokat mívelt Egyiptomban,

22 Csodákat a Khám országában, félelmetes dolgokat a veres tenger mellett.

csodás tetteket Chám földjén, félelmeteseket a nádastenger mellett.

23 Gondolta, hogy kipusztítja őket; de Mózes, az ő választottja, elébe állott a résre, hogy elfordítsa haragját, hogy el ne veszítse őket.

Kimondta, hogy megsemmisíti őket, hacsak Mózes az ő választottja nem áll a résben előtte, hogy elfordítsa hevét, nehogy rontson.

24 És becsmérelték a kivánatos földet, nem hittek az ő igéretének.

Megvetették a gyönyörűséges országot, nem hittek igéjének;

25 És morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára.

zúgolódtak sátraikban, nem hallgattak az Örökkévaló szavára.

26 De ő felemelé kezét reájok, hogy lesújtsa őket a pusztában;

Akkor kezet emelt felőlük, hogy elejti őket a pusztában,

27 S hogy a pogányok közé dobja magvaikat, és szétszórja őket a tartományokban.

s hogy magzatukat a nemzetek közé ejti, s hogy szétszórja őket az országokban.

28 Majd hozzácsapódtak a Baál-Peorhoz, és ették a holtak áldozatait.

Csatlakoztak Báal-Peórhoz és ették halottaknak áldozatait;

29 És felingerelték cselekedeteikkel, és zúdult reájok a csapás.

bosszantották cselekedeteikkel és csapás tört ki köztük.

30 Ekkor felállott Fineás és ítélt; és a csapásnak vége lőn.

Akkor odaállt Pínechász s ítéletet tett és elállt a csapás;

31 És igazságul tulajdoníttaték néki firól-fira mindörökké.

betudatott az neki igazságul nemzedékre meg nemzedékre örökké.

32 Megharagíták a Meribáh vizeinél is, és baja támadt Mózesnek miattok,

Megharagították a pörlekedés vizénél, s rosszul járt Mózes ő miattuk,

33 Mert megkeseríték az ő szívét, és gondatlanul szólt ajkaival.

mert engedetlenkedtek szelleme iránt, s elszólta magát ajkaival.

34 Nem irtották ki a népeket sem, a mint utasította őket az Úr.

Nem semmisítették meg a népeket, melyeket mondott nekik az Örökkévaló;

35 Sőt összeelegyedtek a pogányokkal, és eltanulták cselekedeteiket.

hanem összevegyültek a nemzetekkel s eltanulták tetteiket.

36 És tisztelték azoknak bálványait, és tőrré levének azok reájok.

Szolgálták bálványaikat, úgy hogy tőrül lettek nekik;

37 És feláldozák fiaikat és leányaikat az ördögöknek,

áldozták fiaikat és leányaikat a gonosz szellemeknek.

38 És ártatlan vért ontának: fiaik és leányaik vérét, a kiket Kanaán bálványainak áldoztak, és megfertőzteték a föld öldökléssel.

Ártatlan vért ontottak, fiaik és leányaik vérét, akiket áldoztak Kanaán bálványainak, úgy hogy fertőzötté lett az ország a vérbűntől.

39 És tisztátalanokká lőnek cselekedeteikben, és paráznákká tetteikben.

Tisztátalanokká lettek tetteik által s paráználkodtak cselekedeteikkel.

40 De felgyúlt az Úr haragja népe ellen, és megútálta az ő örökségét.

És föllobbant az Örökkévaló haragja népe ellen, s megútálta birtokát;

41 És odaadá őket pogányok kezébe, és gyűlölőik uralkodtak rajtok.

adta őket nemzetek kezébe, s uralkodtak rajtuk gyülölőik,

42 És sanyargatták őket ellenségeik, és görnyedtek azoknak hatalma alatt!

szorították őket ellenségeik s megalázkodtak kezök alatt.

43 Számtalanszor megmentette őket, de ők felháboríták szándékaikkal, és mélyebben merültek bűneikbe.

Sok ízben mentette meg őket, de ők engedetlenkedtek öntanácsuk szerint s összeroskadtak bűnükben.

44 De reájok tekintett a nyomorúság napján, mikor meghallgatá rimánkodásukat;

De látta szorultságukat, midőn meghallotta fohászukat;

45 És megemlékezett velök kötött szövetségéről, és nagy kegyelmessége szerint megengesztelődék.

s megemlékezett számukra szövetségéről és sajnálkozott kegyeinek bősége szerint,

46 És könyörületességre indítá irántok mindazokat, a kik őket fogva elvivék.

s adta őket irgalomra mind a foglyulejtőik előtt.

47 Segíts meg minket, Urunk Istenünk, és gyűjts össze minket a pogányok közül, hogy dicsőítsük a te szent nevedet, és dicsekedjünk a te dicséreteddel.

Segíts meg minket, Örökkévaló, Istenünk, s gyűjts össze a nemzetek közül, hogy hálát adjunk szent nevednek, hogy magasztalódjunk dicséreteddel!

48 Áldott legyen az Úr, Izráel Istene örökkön örökké, és minden nép mondja: Ámen. Dicsérjétek az Urat.

Áldva legyen az Örökkévaló, Izraél Istene, öröktől fogva örökké. S mondja az egész nép: Ámen! Hallelúja!