Zsoltárok 107
1 Magasztaljátok az Urat, mert jó, mert örökkévaló az ő kegyelme.
Славете Господа, защото е благ, Защото неговата милост трае до века.
2 Ezt mondják az Úrnak megváltottai, a kiket megváltott a szorongatónak kezéből;
Така нека говорят изкупените от Господа, Които Той изкупи от ръката на противника,
3 És a kiket összegyűjtött a különböző földekről: napkelet és napnyugot felől, északról és a tenger felől.
Като ги събра от страните, От изток и от запад, от север и от юг
4 Bujdostak a pusztában, a sivatagban; lakó-város felé utat nem találtak vala.
Едни се скитат по пустинята, по усамотен път, Без да намират населен град
5 Éhesek és szomjasok valának; lelkök is elepedt bennök.
Гладни и жадни, Душата им примираше в тях.
6 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban; sanyarúságukból megmenté őket.
Тогава извикаха към Господа в бедствието си; И Той ги избави от утеснениеята им,
7 És vezeté őket egyenes útra, hogy lakó-városhoz juthassanak.
И заведе ги през прав път, За да отидат в населен град
8 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Да славословят Господа за Неговата благост, И за чудесните Му дела към човешките чада;
9 Hogy megelégíté a szomjúhozó lelket, és az éhező lelket betölté jóval!
Защото насища жадна душа, И гладна душа изпълня с блага.
10 A kik setétségben és a halálnak árnyékában ülnek, megkötöztetvén nyomorúsággal és vassal;
Други седяха в тъмнина и в мрачна сянка, Вързани със скръб и и с желязо,
11 Mert ellenszegültek az Isten beszédének, és a Felségesnek tanácsát megútálták;
Защото се разбунтуваха против Божиите слова. И презряха съвета на Всевишния.
12 Azért megalázta az ő szívöket nyomorúsággal: elestek és nem volt segítségök.
Затова смири сърцето им с труд; Те паднаха и нямаше кой да им помогне.
13 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban, sanyarúságukból kiszabadítá őket.
Тогава извикаха към Господа в бедствието си; И Той ги избави от утесненията им;
14 Kihozá őket a setétségből és a halálnak árnyékából, köteleiket pedig elszaggatá.
Изведе ги из тъмнината и мрачната сянка. И разкъса оковите им.
15 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Да славословят Господа за Неговата благост, И за чудесните Му дела към човешките чада;
16 Hogy összetöré az ércz-kapukat, és a vas-zárakat letördelé!
Защото разби медните порти, И железните лостове сломи.
17 A balgatagok az ő gonoszságuknak útjáért, és az ő hamisságukért nyomorgattattak.
А пък безумните са в скръб поради беззаконните си пътища И поради неправдите си.
18 Minden étket útála az ő lelkök, és a halál kapujához közelgetének.
Душата им се гнуси от всяко ястие, А те се приближават до портите на смъртта.
19 De az Úrhoz kiáltának szorultságukban: sanyarúságukból kiszabadította őket.
Тогава викат към Господа в бедствието си; И Той ги избавя от утесненията им.
20 Kibocsátá az ő szavát és meggyógyítá őket, és kimenté őket az ő vermeikből.
Изпраща словото Си та ги изцелява, И ги отървава от ямите, в които лежат.
21 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért,
Да славословят Господа за Неговата благост, И за чудесните Му дела към човешките чада;
22 És áldozzanak hálaadásnak áldozataival, és hirdessék az ő cselekedeteit örvendezéssel!
И нека принасят жертви на хвала, И радостно възвестяват делата Му.
23 A kik hajókon tengerre szállnak, és a nagy vizeken kalmárkodnak,
Ония пък, които слизат на морето в кораби, И вършат работи в големи води,
24 Azok látták az Úrnak dolgait, és az ő csodáit a mélységben.
Те виждат делата на Господа, И чудесата Му в дълбочините,
25 Szólott ugyanis és szélvészt támaszta, a mely felduzzasztá a habokat.
Защото, когато заповядва и дига бурния вятър, Който повдига морските вълни,
26 Az égig emelkedének, a fenékig sülyedének; lelkök elolvada az inségben.
Те се издигат до небесата, и пак се спущат до дълбочините Душата им се топи от бедствие.
27 Szédülének és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességöknek esze vész vala.
Люлеят се и политат като пияни, И целият им разсъдък ги напуща.
28 De az Úrhoz kiáltának az ő szorultságukban, és sanyarúságukból kivezeté őket.
Тогава викат към Господа в бедствието си; И Той ги извежда от утесненията им;
29 Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék, és megcsendesedtek a habok.
Превръща бурята в тишина, И вълните й утихват.
30 És örülének, hogy lecsillapodtak vala, és vezérlé őket az ő kivánságuknak partjára.
Тогава те се веселят защото са утихнали; Така Той ги завежда на желаното от тях пристанище.
31 Adjanak hálát az Úrnak az ő kegyelméért, és az emberek fiai iránt való csodadolgaiért!
Да славословят Господа за неговата благост, И за чудесните Му дела към човешките чада;
32 És magasztalják fel őt a népnek gyülekezetében, és dicsérjék őt a vének ülésében!
Нека Го и възвисяват в събранието на людете, И нека Го хвалят в заседанието на старейшините.
33 Folyóvizeket tett vala pusztává, és vízforrásokat szárazzá;
Той превръща реки в пустиня, И водни извори в суша,
34 Gyümölcstermő földet meddő földdé, a rajta lakó népnek gonoszsága miatt.
Плодородна земя в солена пустота, Поради нечестието на жителите й.
35 Pusztaságot tett vala álló tavakká, és kiaszott földet vízforrásokká.
Превръща пустиня във водни езера, И суха земя във водни извори;
36 És telepített oda éhezőket, hogy lakó-városokat építsenek.
И там заселва гладните, За да си основават градове за живеене,
37 És mezőket vetének be és szőlőket plántálának, hogy hasznos gyümölcsöt szerezzenek.
И сеят ниви и садят лозя, И си добиват плодове и рожба.
38 És megáldá őket és igen megszaporodának, és barmaikat sem kevesbítette meg.
Той ги и благославя, тъй щото те много се умножават, И не дава да се намалява добитъкът им.
39 De megkevesedtek és meggörnyedtek vala ínség, nyomorúság és keserűség miatt.
Но пак, те се намаляват и се смиряват От угнетение, бедствие и тъга.
40 Gyalázatot zúdított a fejedelmekre, és bujdostatta őket út nélkül való kietlenben.
Той излива презрение върху князете, И ги правят да се скитат в пустиня, гдето няма път;
41 De felemelé a nyomorultat az ínségből, és hasonlóvá tette a nemzetségeket a juhnyájhoz.
А немотният поставя на високо от неволя, И му дава челяд като стадо.
42 Látják az igazak és örvendeznek, és minden gonoszság megtartóztatja az ő száját.
Праведните виждат това и се радват; А всяко беззаконие си затваря устата.
43 A bölcs, az eszébe veszi ezeket, és meggondolják az Úrnak kegyelmességét!
Който е мъдър нека внимава на това; И нека размишляват човеците за Господните милости.
