Példabeszédek 1
1 Salamonnak, Dávid fiának, Izráel királyának példabeszédei,
Притчи на Давидовия син Соломон, Израилев цар,
2 Bölcseség és erkölcsnek tanulására, értelmes beszédek megértésére;
Записани за да познае някой мъдрост и поука, За да разбере благоразумни думи,
3 Okos fenyítéknek, igazságnak és ítéletnek és becsületességnek megnyerésére;
За да приеме поука за мъдро постъпване, В правда, съдба и справедливост,
4 Együgyűeknek eszesség, gyermeknek tudomány és meggondolás adására.
За да се даде остроумие на простите, знание и разсъждение на младежа,
5 Hallja a bölcs és öregbítse az ő tanulságát, és az értelmes szerezzen érett tanácsokat.
За да слуша мъдрият и да стане по-мъдър И за да достигне разумният здрави начала,
6 Példabeszédnek és példázatnak, bölcsek beszédeinek és találós meséinek megértésére.
За да се разбират притча и иносказание, Изреченията на мъдрите и гатанките им.
7 Az Úrnak félelme feje a bölcseségnek; a bölcseséget és erkölcsi tanítást a bolondok megútálják.
Страх от Господа е начало на мъдростта; Но безумният презира мъдростта и поуката.
8 Hallgasd, fiam, a te atyádnak erkölcsi tanítását, és a te anyádnak oktatását el ne hagyd.
Сине мой, слушай поуката на баща си, И не отхвърляй наставлението на Майка си,
9 Mert kedves ékesség lesz a te fejednek, és aranyláncz a te nyakadra.
Защото те ще бъдат благодатен венец за главата ти, И огърлица около шията ти.
10 Fiam, ha a bűnösök el akarnak csábítani téged: ne fogadd beszédöket.
Сине мой, ако грешните те прилъгват, Да се не съгласиш.
11 Ha azt mondják: jere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el az ártatlan ellen ok nélkül;
Ако рекат: Ела с нас, Нека поставим засада за кръвопролитие. Нека причакаме без причина невинния,
12 Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint a kik mélységbe szállottak; (Sheol h7585)
Както ада нека ги погълнем живи, Даже съвършените, като ония, които слизат в рова, (Sheol h7585)
13 Minden drága marhát nyerünk, megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal;
Ще намерим всякакъв скъпоценен имот, Ще напълним къщите си с користи,
14 Sorsodat vesd közénk; egy erszényünk legyen mindnyájunknak:
Ще хвърлим жребието си като един от нас, Една кесия ще имаме всички;
15 Fiam, ne járj egy úton ezekkel, tartóztasd meg lábaidat ösvényüktől;
Сине мой, не ходи на пътя с тях, Въздържай ногата си от пътеката им,
16 Mert lábaik a gonoszra futnak, és sietnek a vérnek ontására.
Защото техните нозе тичат към злото, И бързат да проливат кръв.
17 Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt:
Защото напразно се простира мрежа Пред очите на каква да било птица.
18 Ezek mégis vérök árán is ólálkodnak, lelkök árán is leselkednek;
И тия поставят засада против своята си кръв, Причакват собствения си живот.
19 Ilyen az útja minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el.
Такива са пътищата на всеки сребролюбец: Сребролюбието отнема живота на завладените от него.
20 A bölcseség künn szerül-szerte kiált; az utczákon zengedezteti az ő szavát.
Превъзходната мъдрост възгласява по улиците, Издига гласа си по площадите,
21 Lármás utczafőkön kiált a kapuk bemenetelin, a városban szólja az ő beszédit.
Вика по главните места на пазарите, При входовете на портите, възвестява из града думите си:
22 Míglen szeretitek, oh ti együgyűek az együgyűséget, és gyönyörködnek a csúfolók csúfolásban, és gyűlölik a balgatagok a tudományt?!
Глупави, до кога ще обичате глупостта? Присмивачите до кога ще се наслаждавате на присмивките си, И безумните ще мразят знанието?
23 Térjetek az én dorgálásomhoz; ímé közlöm veletek az én lelkemet, tudtotokra adom az én beszédimet néktek.
Обърнете се при изобличението ми. Ето, аз ще излея духа си на вас, Ще ви направя да разберете словата ми.
24 Mivelhogy hívtalak titeket, és vonakodtatok, kiterjesztém az én kezemet, és senki eszébe nem vette;
Понеже аз виках, а вие отказахте да слушате, Понеже простирах ръката си, а никой не внимаваше,
25 És elhagytátok minden én tanácsomat, és az én feddésemmel nem gondoltatok:
Но отхвърлихте съвета ми, И не приехте изобличението ми,
26 Én is a ti nyomorúságtokon nevetek, megcsúfollak, mikor eljő az, a mitől féltek.
То аз ще се смея на вашето бедствие, Ще се присмея, когато ви нападне страхът,
27 Mikor eljő, mint a vihar, az, a mitől féltek, és a ti nyomorúságtok, mint a forgószél elközelget: mikor eljő ti reátok a nyomorgatás és a szorongatás.
Когато ви нападне страхът, като опустошителна буря, И бедствието ви се устреми като вихрушка, Когато скръб и мъки ви нападнат,
28 Akkor segítségül hívnak engem, de nem hallgatom meg: keresnek engem, de meg nem találnak.
Тогава те ще призоват, но аз няма да отговоря, Ревностно ще ме търсят, но няма да ме намерят.
29 Azért hogy gyűlölték a bölcseséget, és az Úrnak félelmét nem választották.
Понеже намразиха знанието, И не разбраха страха от Господа,
30 Nem engedtek az én tanácsomnak; megvetették minden én feddésemet.
Не приеха съвета ми, И презряха всичкото ми изобличение,
31 Esznek azért az ő útjoknak gyümölcséből, és az ő tanácsokból megelégednek.
Затова, ще ядат от плодовете на своя си път, И ще се наситят от своите си измислици.
32 Mert az együgyűeknek pártossága megöli őket, és a balgatagoknak szerencséje elveszti őket.
Защото глупавите ще бъдат умъртвени от своето си отстъпване, И безумните ще бъдат погубени от своето си безгрижие,
33 A ki pedig hallgat engem, lakozik bátorságosan, és csendes lesz a gonosznak félelmétől.
Но всеки, който ме слуша, ще живее в безопасност, И ще бъде спокоен без да се бои от зло.
