Zsoltárok 105
1 Magasztaljátok az Urat, hívjátok segítségül az ő nevét, hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit!
Lodate il Signore e invocate il suo nome, proclamate tra i popoli le sue opere. Alleluia.
2 Énekeljetek néki, zengedezzetek néki, beszéljétek el minden ő csodatételét.
Cantate a lui canti di gioia, meditate tutti i suoi prodigi.
3 Dicsekedjetek az ő szent nevével; örvendezzen azoknak a szívök, a kik keresik az Urat.
Gloriatevi del suo santo nome: gioisca il cuore di chi cerca il Signore.
4 Kivánjátok az Urat és az ő erejét; keressétek az ő orczáját szüntelen.
Cercate il Signore e la sua potenza, cercate sempre il suo volto.
5 Emlékezzetek meg az ő csodáiról, a melyeket cselekedett; jeleiről és az ő szájának ítéleteiről.
Ricordate le meraviglie che ha compiute, i suoi prodigi e i giudizi della sua bocca:
6 Oh Ábrahámnak, az ő szolgájának magva; oh Jákóbnak, az ő választottának fiai!
voi stirpe di Abramo, suo servo, figli di Giacobbe, suo eletto.
7 Ő, az Úr a mi Istenünk, az egész földre kihat az ő ítélete.
E' lui il Signore, nostro Dio, su tutta la terra i suoi giudizi.
8 Megemlékezik az ő szövetségéről mindörökké; az ő rendeletéről, a melyet megszabott ezer nemzetségiglen;
Ricorda sempre la sua alleanza: parola data per mille generazioni,
9 A melyet kötött Ábrahámmal, és az ő Izsáknak tett esküvéséről.
l'alleanza stretta con Abramo e il suo giuramento ad Isacco.
10 És odaállatta azt Jákóbnak szabályul, Izráelnek örök szövetségül,
La stabilì per Giacobbe come legge, come alleanza eterna per Israele:
11 Mondván: Néked adom Kanaán földét, sors szerint való örökségetekül.
«Ti darò il paese di Cànaan come eredità a voi toccata in sorte».
12 Mikor még csekély számmal valának, igen kevesen és mintegy zsellérek abban,
Quando erano in piccolo numero, pochi e forestieri in quella terra,
13 És egyik nemzettől a másikhoz bujdosának, egyik országból a másik néphez:
e passavano di paese in paese, da un regno ad un altro popolo,
14 Nem engedé, hogy valaki nyomorgassa őket, sőt királyokat is megfenyített miattok, mondván:
non permise che alcuno li opprimesse e castigò i re per causa loro:
15 Meg ne illessétek az én felkentjeimet, és az én prófétáimnak ne ártsatok!
«Non toccate i miei consacrati, non fate alcun male ai miei profeti».
16 Mikor éhséget idéze elő a földön; és a kenyérnek minden botját eltöré,
Chiamò la fame sopra quella terra e distrusse ogni riserva di pane.
17 Elküldött előttük egy férfiút, Józsefet, a ki rabul adatott vala el;
Davanti a loro mandò un uomo, Giuseppe, venduto come schiavo.
18 A lábait békóba szorították, ő maga vasban járt vala,
Gli strinsero i piedi con ceppi, il ferro gli serrò la gola,
19 Mindazideig, a míg szava beteljesedett. Az Úr beszéde megpróbálta őt.
finché si avverò la sua predizione e la parola del Signore gli rese giustizia.
20 Elküldött a király és feloldotta őt, a népeken uralkodó, és szabaddá tette őt;
Il re mandò a scioglierlo, il capo dei popoli lo fece liberare;
21 Úrrá tevé őt az ő házán, és uralkodóvá minden jószágán;
lo pose signore della sua casa, capo di tutti i suoi averi,
22 Hogy főembereit tetszése szerint kötöztetheté, és véneit is bölcsességre taníthatá.
per istruire i capi secondo il suo giudizio e insegnare la saggezza agli anziani.
23 És beméne Izráel Égyiptomba, s Jákób a Khám földén zsellérkedék.
E Israele venne in Egitto, Giacobbe visse nel paese di Cam come straniero.
24 És igen megszaporítá az ő népét, és erősebbé tevé elnyomóinál.
Ma Dio rese assai fecondo il suo popolo, lo rese più forte dei suoi nemici.
25 Elváltoztatá azoknak szívét, hogy gyűlöljék az ő népét, és álnokul cselekedjenek az ő szolgáival.
Mutò il loro cuore e odiarono il suo popolo, contro i suoi servi agirono con inganno
26 Elküldte Mózest, az ő szolgáját, és Áront, a kit választott vala.
Mandò Mosè suo servo e Aronne che si era scelto.
27 Elvégezék azok között az ő jeleit, és a csodákat a Khám földén.
Compì per mezzo loro i segni promessi e nel paese di Cam i suoi prodigi.
28 Sötétséget bocsátott és elsötétítette azt, és azok nem engedetlenkedtek az ő rendeleteinek.
Mandò le tenebre e si fece buio, ma resistettero alle sue parole.
29 Vizeiket vérré változtatá, és megölé az ő halaikat.
Cambiò le loro acque in sangue e fece morire i pesci.
30 Földjük békáktól hemzsege, még a királyuk termeiben is.
Il loro paese brulicò di rane fino alle stanze dei loro sovrani.
31 Szólt, és támadának legyek és szúnyogok minden ő határukon.
Diede un ordine e le mosche vennero a sciami e le zanzare in tutto il loro paese.
32 Adott nékik eső gyanánt jégesőt, és lángoló tüzet a földjökre.
Invece delle piogge mandò loro la grandine, vampe di fuoco sul loro paese.
33 És elvevé szőlőjüket és fügefájokat, és széttördelé határuknak élő fáit.
Colpì le loro vigne e i loro fichi, schiantò gli alberi della loro terra.
34 Szólt és támada sáska, és megszámlálhatatlan cserebogár.
Diede un ordine e vennero le locuste e bruchi senza numero;
35 És megemészte minden növényt az ő földjökön, és az ő szántóföldjöknek gyümölcsét megemészté.
divorarono tutta l'erba del paese e distrussero il frutto del loro suolo.
36 És megöle minden elsőszülöttet földjökön, minden erejöknek zsengéjét.
Colpì nel loro paese ogni primogenito, tutte le primizie del loro vigore.
37 És kihozá őket ezüsttel és arannyal, és nemzetségeikben nem volt beteges.
Fece uscire il suo popolo con argento e oro, fra le tribù non c'era alcun infermo.
38 Örült Égyiptom, mikor kijövének, mert a tőlök való félelem megszállta őket.
L'Egitto si rallegrò della loro partenza perché su di essi era piombato il terrore.
39 Felhőt terjeszte ki, hogy befedezze őket, és tüzet, hogy világítson éjjel.
Distese una nube per proteggerli e un fuoco per illuminarli di notte.
40 Könyörgött és fürjeket hoza, és mennyei kenyérrel elégítette meg őket.
Alla loro domanda fece scendere le quaglie e li saziò con il pane del cielo.
41 Megnyitotta a kősziklát és víz zúdula ki, folyóként futott a sivatagon.
Spaccò una rupe e ne sgorgarono acque, scorrevano come fiumi nel deserto,
42 Mert megemlékezett az ő szentséges igéretéről, a melyet tőn Ábrahámnak, az ő szolgájának.
perché ricordò la sua parola santa data ad Abramo suo servo.
43 Kihozá azért az ő népét örömmel, és az ő választottait vígassággal.
Fece uscire il suo popolo con esultanza, i suoi eletti con canti di gioia.
44 És nékik adá a pogányok földét, és öröklék a népek fáradságos szerzeményét.
Diede loro le terre dei popoli, ereditarono la fatica delle genti,
45 Azért, hogy megtartsák az ő rendeleteit, és törvényeit megőrizzék. Dicsérjétek az Urat!
perché custodissero i suoi decreti e obbedissero alle sue leggi. Alleluia.
