Zsoltárok 104
1 Áldjad én lelkem az Urat! Uram én Istenem, nagy vagy te igen, ékességet és fenséget öltöztél magadra!
わが霊魂よヱホパをほめまつれ わが神ヱホバよなんぢは至大にして尊貴と稜威とを衣たまへり
2 A ki körülvette magát világossággal, mint egy öltözettel, és kiterjesztette az egeket, mint egy kárpitot;
なんぢ光をころものごとくにまとひ天を幕のごとくにはり
3 A ki vizeken építi fel az ő palotáját, a felhőket rendeli az ő szekerévé, jár a szeleknek szárnyain;
水のなかにおのれの殿の棟梁をおき 雲をおのれの車となし 風の翼にのりあるき
4 A ki a szeleket teszi követeivé, a lángoló tüzet szolgáivá.
かぜを使者となし熖のいづる火を僕となしたまふ
5 Ő fundálta a földet az ő oszlopain, nem mozdul az meg soha örökké.
ヱホバは地を基のうへにおきて 永遠にうごくことなからしめたまふ
6 Vízáradattal, mint egy ruhával borítottad be azt, a hegyek felett is vizek állottak vala.
衣にておほふがごとく大水にて地をおほひたまへり 水たたへて山のうへをこゆ
7 Egy kiáltásodtól eloszlának, és mennydörgésednek szavától szétriadának.
なんぢ叱咤すれば水しりぞき 汝いかづちの聲をはなてば水たちまち去ぬ
8 Hegyek emelkedének fel és völgyek szállának alá arra a helyre, a melyet fundáltál nékik.
あるひは山にのぼり或ひは谷にくだりて 汝のさだめたまへる所にゆけり
9 Határt vetettél, a melyet át nem hágnak, nem térnek vissza a földnek elborítására.
なんぢ界をたてて之をこえしめず ふたたび地をおほふことなからしむ
10 A ki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között;
ヱホバはいづみを谷にわきいだし給ふ その流は山のあひだにはしる
11 Megitassák a mezőnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat.
かくて野のもろもろの獣にのましむ 野の驢馬もその渇をやむ
12 Mellettök lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak.
空の鳥もそのほとりにすみ 樹梢の間よりさえづりうたふ
13 A ki megöntözi a hegyeket az ő palotájából; a te munkáidnak gyümölcséből megelégíttetik a föld.
ヱホバはその殿よりもろもろの山に灌漑たまふ 地はなんぢのみわざの實によりて飽足ぬ
14 A ki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből,
ヱホバは草をはえしめて家畜にあたへ 田產をはえしめて人の使用にそなへたまふ かく地より食物をいだしたまふ
15 És bort, a mely megvidámítja a halandónak szívét, fényesebbé teszi az orczát az olajnál; és kenyeret, a mely megerősíti a halandónak szívét.
人のこころを歓ばしむる葡萄酒 ひとの顔をつややかならしむるあぶら 人のこころを強からしむる糧どもなり
16 Megelégíttetnek az Úrnak fái, a Libánonnak czédrusai, a melyeket plántált;
ヱホバの樹とその植たまへるレバノンの香柏とは飽足ぬべし
17 A melyeken madarak fészkelnek: az eszterág, a melynek a cziprusok a háza.
鳥はそのなかに巣をつくり鶴は松をその棲とせり
18 A magas hegyek a vadkecskéknek, a sziklák hörcsögöknek menedéke.
たかき山は山羊のすまひ磐石は山鼠のかくるる所なり
19 Teremtett holdat ünnepeknek mutatására; a napot, a mely lenyugovását tudja.
ヱホバは月をつくりて時をつかさどらせたまへり 日はその西にいることをしる
20 Szerzett setétséget, hogy éjszaka legyen, a melyben szétjárjanak a mezőnek összes vadai;
なんぢ黑暗をつくりたまへば夜あり そのとき林のけものは皆しのびしのびに出きたる
21 Az oroszlánkölykök, a melyek ordítanak a prédáért, sürgetvén Istentől eledelöket.
わかき獅ほえて餌をもとめ神にくひものをもとむ
22 Ha felkél a nap, elrejtőznek és hajlékaikban heverésznek;
日いづれば退きてその穴にふす
23 Az ember munkájára megy ki, és az ő dolgára mind estvéig.
人はいでて工をとりその勤勞はゆふべにまでいたる
24 Mily számtalanok a te műveid, Uram! Mindazokat bölcsen alkottad meg, és betelt a föld a te gazdagságoddal.
ヱホバよなんぢの事跡はいかに多なる これらは皆なんぢの智慧にてつくりたまへり 汝のもろもろの富は地にみつ
25 Ez a nagy és széles tenger! Itt vannak benne a megszámlálhatatlan csúszók; apró állatok nagyokkal együtt.
かしこに大なるひろき海あり そのなかに數しられぬ匍ふもの小なる大なる生るものあり
26 Amott gályák járnak s czethal, a melyet azért formáltál, hogy játszadozzék benne.
舟そのうへをはしり汝のつくりたまへる鰐そのうちにあそびたはぶる
27 Mindazok te reád néznek, hogy megadjad eledelüket alkalmas időben.
彼ら皆なんぢを俟望む なんぢ宜時にくひものを之にあたへたまふ
28 Adsz nékik és ők takarnak; megnyitod kezedet, és megtelnek a te jóvoltoddal.
彼等はなんぢの予へたまふ物をひろふ なんぢ手をひらきたまへばかれら嘉物にあきたりぬ
29 Elfordítod orczádat, megháborodnak; elveszed a lelköket, kimulnak és porrá lesznek újra.
なんぢ面をおほひたまへば彼等はあわてふためく 汝かれらの氣息をとりたまへばかれらは死て塵にかへる
30 Kibocsátod a te lelkedet, megújulnak, és újjá teszed a földnek színét.
なんぢ霊をいだしたまへば百物みな造らるなんぢ地のおもてを新にしたまふ
31 Legyen az Úrnak dicsőség örökké; örvendezzen az Úr az ő teremtményeiben;
願くはヱホバの榮光とこしへにあらんことを ヱホバそのみわざを喜びたまはんことを
32 A ki, ha rátekint e földre, megrendül az; megilleti a hegyeket, és füstölögnek azok.
ヱホバ地をみたまへば地ふるひ山にふれたまへば山は煙をいだす
33 Éneklek az Úrnak egész életemben; zengedezek az én Istenemnek, a míg vagyok!
生るかぎりはヱホバに向ひてうたひ 我ながらふるほどはわが神をほめうたはん
34 Legyen kedves néki az én rebegésem; örvendezem én az Úrban;
ヱホバをおもふわが思念はたのしみ深からん われヱホバによりて喜ぶべし
35 Veszszenek el a bűnösök a földről, és a hitetlenek ne legyenek többé! Áldjad én lelkem az Urat; dicsérjétek az Urat!
罪人は地より絶滅され あしきものは復あらざるべし わが霊魂よヱホバをほめまつれヱホバを讃稱へよ
