Zsoltárok 10
1 Uram, miért állasz távol? Miért rejtőzöl el a szükség idején?
Why do thou stand afar off, O Jehovah? Why do thou hide thyself in times of trouble?
2 A gonosznak kevélysége miatt sanyarog a szegény. Essenek foglyul a cseleknek, a miket koholtak.
In the pride of the wicked man the poor man is hotly pursued. Let them be taken in the devices that they have conceived.
3 Mert dicsekszik a gonosz az ő lelkének kivánságával, és a fösvény megveti és szidja az Urat.
For the wicked man boasts of his heart's desire. And the greedy man renounces, yea, despises Jehovah.
4 A gonosz az ő haragos kevélységében senkit sem tudakoz; nincs Isten, ez minden gondolatja.
The wicked man, in the pride of his countenance, says, He will not require it. All his thoughts are, There is no God.
5 Szerencsések az ő útai minden időben; messze vannak tőle ítéleteid, elfújja minden ellenségét.
His ways are profane at all times. Thy judgments are far above out of his sight. As for all his adversaries, he puffs at them.
6 Azt mondja szívében: Nem rendülök meg soha örökké, mert nem esem bajba.
He says in his heart, I shall not be moved. To all generations I shall not be in adversity.
7 Szája telve átkozódással, csalárdsággal és erőszakossággal; nyelve alatt hamisság és álnokság.
His mouth is full of cursing and deceit and oppression. Under his tongue is mischief and iniquity.
8 Az utczák zugaiban lappang, a rejtekhelyeken megöli az ártatlant, szemei lesnek az ügyefogyottra.
He sits in the lurking-places of the villages. In the covert places he murders the innocent man. His eyes are secretly set against the poor man.
9 Leselkedik a rejtekhelyen, leselkedik, mint az oroszlán az ő barlangjában, hogy elragadja a szegényt; elragadja a szegényt, mihelyt hálójába foghatja azt.
He lurks in secret as a lion in his covert. He lies in wait to catch the poor man. He catches the poor man when he draws him in his net.
10 Lenyomja, tiporja, és erejétől elesnek az ügyefogyottak.
He crouches, he bows down, and helpless men fall by his strong men.
11 Azt mondja szívében: Elfelejtkezett Isten, elrejtette arczát: nem is látott soha!
He says in his heart, God has forgotten. He hides his face. He will never see it.
12 Kelj fel Úr-Isten, emeld fel kezedet; ne feledkezzél el a szegényekről!
Arise, O Jehovah, O God, lift up thy hand. Do not forget the poor.
13 Miért szidja Istent a gonosz? Miért mondja szívében: Nem keresed rajta.
Why does the wicked man despise God, and say in his heart, Thou will not require it?
14 Te látod ezt, mert te megnézed a hamisságot és a fájdalmat, hogy rávessed kezed. Te reád hagyja magát az ügyefogyott, az árvának is te vagy segedelme.
Thou have seen. For thou behold mischief and spite, to repay with thy hand. The poor man commits himself to thee. Thou have been the helper of the fatherless.
15 Törd össze a gonosznak karját; és keressed a rosszon az ő gonoszságát, míg már nem találsz.
Break thou the arm of the sinner and the evil man. His wickedness shall be sought, and shall not be found.
16 Az Úr király mindenha és mindörökké; a pogányok kivesznek az ő földjéről.
Jehovah is King forever and ever. The nations have perished out of his land.
17 A szegények kivánságát meghallgatod, oh Uram! Megerősíted szívöket, füleiddel figyelmezel,
Jehovah, thou have heard the desire of the humble. Thou will prepare their heart, thou will cause thine ear to hear,
18 Hogy ítéletet tégy az árvának és nyomorodottnak, hogy többé már ne rettentsen a földből való ember.
to judge the fatherless and the oppressed, that man who is of the earth may no more be terrible.
