< Példabeszédek 30 >

1 Agurnak, a Jáké fiának beszédei, próféczia, melyet mondott a férfiú Itielnek, Itielnek és Ukálnak.
Agura, Jakes dēla, vārdi šā vīra sludināšana un mācība. Es esmu nodarbojies ar Dievu, esmu nodarbojies ar Dievu un noguris.
2 Minden embernél tudatlanabb vagyok én, és nincs emberi értelem én bennem.
Jo es esmu nejēga pār citiem, un man nav cilvēka saprašanas!
3 És nem tanultam a bölcseséget, hogy a Szentnek ismeretét tudnám.
Es arī gudrības neesmu mācījies, nedz svētu atzīšanu atzinis.
4 Kicsoda ment fel az égbe, hogy onnan leszállott volna? Kicsoda fogta össze a szelet az ő markába? Kicsoda kötötte a vizet az ő köntösébe? Ki állapította meg a földnek minden határit? Kicsoda ennek neve? Avagy kicsoda ennek fiának neve, ha tudod?
Kas ir uzkāpis debesīs un nācis zemē? Kas sagrābj vēju savās rokas? Kas saista ūdeni drēbē? Kas liek zemei visas robežas? Kāds viņam vārds, un kāds viņa dēlam vārds, ja tu to zini?
5 Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és paizs az ahhoz folyamodóknak.
Visi Dieva vārdi ir šķīsti; Viņš ir par priekšturamām bruņām tiem, kas uz Viņu paļaujas.
6 Ne tégy az ő beszédéhez; hogy meg ne feddjen téged, és hazug ne légy.
Nepieliec nekā pie viņa vārdiem, ka viņš tevi nesoda, un tu netopi atrasts melkulis.
7 Kettőt kérek tőled; ne tartsd meg én tőlem, mielőtt meghalnék.
Divas lietas lūdzos no tevis, neliedz man tās, pirms es mirstu:
8 A hiábavalóságot és a hazugságot messze távoztasd tőlem; szegénységet vagy gazdagságot ne adj nékem; táplálj engem hozzám illendő eledellel.
Nelietība un meli lai paliek tālu no manis; nabadzību un bagātību nedod man, bet paēdini mani ar manu dienišķu maizi,
9 Hogy megelégedvén, meg ne tagadjalak, és azt ne mondjam: kicsoda az Úr? Se pedig megszegényedvén, ne lopjak, és gonoszul ne éljek az én Istenem nevével!
Ka es paēdis tevi neaizliedzu un nesaku: Kas ir Tas Kungs? vai nabags palicis nezogu un sava Dieva vārdu velti nevalkāju. -
10 Ne rágalmazd a szolgát az ő uránál, hogy meg ne átkozzon téged, és bűnhődnöd ne kelljen.
Neapmelo kalpu pie viņa kunga, ka viņš tevi nelād, un tu netopi noziedzīgs.
11 Van oly nemzetség, a ki az ő atyját átkozza, és az ő anyját nem áldja.
Ir suga, kas tēvu lād un māti nesvētī;
12 Van nemzetség, a ki a maga szemei előtt tiszta, pedig az ő rútságából ki nem tisztíttatott.
Ir suga, kas pati savās acīs šķīsta, bet no saviem sārņiem nav mazgāta;
13 Van kevély szemű nemzetség, és a kinek szemöldökei igen fellátnak!
Ir suga, cik augsti tā ceļ acis, cik augsti acu plakstiņus!
14 Van olyan nemzetség, a kinek fogai fegyverek, és a kinek zápfogai kések; hogy a szegényeket kiemészszék e földről, és az emberek közül a szűkölködőket.
Ir suga, zobeni ir viņas zobi un naži viņas dzerokļi, rīt nabagus no zemes nost un sērdienīšus cilvēku starpā. -
15 A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég;
Asins sūcējai ir divas meitas: „Dod šurp, dod šurp!“- Šās trīs nav pieēdināmas, un tā ceturtā nesaka: Gan.
16 A sír és a meddő asszony, a föld meg nem elégszik a vízzel, és a tűz nem mondja: elég! (Sheol h7585)
Elle, neauglīgais klēpis, zeme, nepiedzirdināma ar ūdeni, un uguns nesaka: Gan. - (Sheol h7585)
17 A szemet, mely megcsúfolja atyját, vagy megútálja az anyja iránt való engedelmességet, kivágják a völgynek hollói, vagy megeszik a sasfiak.
Acs, kas tēvu apsmej un liedzās mātei klausīt, to izknābs kraukļi pie upes, un jaunie ērgļi to ēdīs.
18 E három megfoghatatlan előttem, és e négy dolgot nem tudom:
Šās trīs lietas man ir visai brīnums, un to ceturto es neizprotu:
19 A keselyűnek útát az égben, a kígyónak útát a kősziklán, a hajónak nyomát a mély tengerben, és a férfiúnak útát a leányzóval.
Ērgļa ceļš debesīs, čūskas ceļš pār klinti, laivas ceļš jūras vidū un vīra ceļš pie meitas.
20 Ilyen a paráználkodó asszonynak úta; eszik, azután megtörli száját és azt mondja: nem cselekedtem semmi gonoszt.
Tāds pat ir sievas ceļš, kas laulību pārkāpj; viņa ēd, noslauka muti un saka: Es ļauna neesmu darījusi. -
21 Három dolog alatt indul meg a föld, és négyet nem szenvedhet el.
Par trim lietām nodreb zeme, un ceturto tā nevar panest:
22 A szolga alatt, mikor uralkodik, és a bolond alatt, mikor elég kenyere van,
Par kalpu, kad tas paliek par kungu, un par ģeķi, kad tas maizes paēdis,
23 A gyűlölt asszony alatt, ha mégis férjhez megy; és a szolgáló alatt, ha örököse lesz az ő asszonyának.
Par nopeltu, kad tā tiek pie vīra, un par kalponi, kad tā top savas saimnieces mantiniece.
24 E négy apró állata van a földnek, a melyek bölcsek, elmések:
Šie četri ir mazi virs zemes un tomēr gudrāki nekā tie gudrie:
25 A hangyák erőtlen nép, mégis megkeresik nyárban a magok eledelét;
Skudras, nespēcīga tauta, tomēr savu barību vasarā sagādā;
26 A marmoták nem hatalmas nép, mégis kősziklán csinálják az ő házokat;
Truši, nespēcīga tauta, tomēr liek savus namus akmens kalnos;
27 Királyuk nincs a sáskáknak, mindazáltal mindnyájan szép renddel mennek ki;
Siseņiem nav ķēniņa, tomēr viņi visi iziet, pulkos dalīti;
28 A pókot kézzel megfoghatod, mégis ott van a királyok palotáiban.
Zirneklis auž abām rokām, un tomēr ir ķēniņu pilīs.-
29 Három állat van, a mely szépen jár, sőt négy, a mely jól jár.
Šiem trim ir laba gaita, un tas ceturtais iet it lepni:
30 Az oroszlán, a hős a vadak között, mely el nem fut senki elől;
Vecs lauva, varens starp zvēriem, kas nevienam ceļu negriež.
31 A harczra felékesített ló, vagy a kecskebak, és a király, a kinek senki nem mer ellene állani.
Ērzelis, kam labi gurni, vai āzis, un ķēniņš, savus ļaudis vedot.
32 Ha bolond voltál felfuvalkodásodban, vagy ha meggondoltad: kezedet szájadra vessed.
Ja tu ģeķis bijis, paaugstinādamies, un ko nodomājis, tad: roku uz muti!
33 Mert miképen a ki tejet köpül, vajat csinál; és a ki keményen fújja ki az ő orrát, vért hoz ki: úgy a ki a haragot ingerli, háborúságot szerez.
Satricini pienu, būs sviests; satrīcini degunu, būs asinis; un satrīcini dusmas, būs plēšanās.

< Példabeszédek 30 >