Példabeszédek 27
1 Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap tereád.
NO te jactes del día de mañana; porque no sabes qué dará de sí el día.
2 Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.
Alábete el extraño, y no tu boca; el ajeno, y no tus labios.
3 Nehézség van a kőben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettőnél.
Pesada es la piedra, y la arena pesa; mas la ira del necio es más pesada que ambas cosas.
4 A búsulásban kegyetlenség van, és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység előtt?
Cruel es la ira, é impetuoso el furor; mas ¿quién parará delante de la envidia?
5 Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.
Mejor es reprensión manifiesta que amor oculto.
6 Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek; és temérdek a gyűlölőnek csókja.
Fieles son las heridas del que ama; pero importunos los besos del que aborrece.
7 A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.
El alma harta huella el panal de miel; mas al alma hambrienta todo lo amargo es dulce.
8 Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, a ki elbujdosott az ő lakóhelyétől.
Cual ave que se va de su nido, tal es el hombre que se va de su lugar.
9 Mint a kenet és jó illat megvídámítja a szívet: úgy az ő barátjának édes szavai is, melyek lelke tanácsából valók.
El ungüento y el perfume alegran el corazón: y el amigo al hombre con el cordial consejo.
10 A te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál.
No dejes á tu amigo, ni al amigo de tu padre; ni entres en casa de tu hermano el día de tu aflicción: mejor es el vecino cerca que el hermano lejano.
11 Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.
Sé sabio, hijo mío, y alegra mi corazón, y tendré qué responder al que me deshonrare.
12 Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják.
El avisado ve el mal, [y] escóndese; [mas] los simples pasan, [y] llevan el daño.
13 Vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.
Quítale su ropa al que fió al extraño; y [al que fió] á la extraña, tómale prenda.
14 A ki nagy hangon áldja az ő barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki.
El que bendice á su amigo en alta voz, madrugando de mañana, por maldición se le contará.
15 A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.
Gotera continua en tiempo de lluvia, y la mujer rencillosa, son semejantes:
16 Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik.
El que pretende contenerla, arresta el viento: ó el aceite en su mano derecha.
17 Miképen egyik vassal a másikat élesítik, a képen az ember élesíti az ő barátjának orczáját.
Hierro con hierro se aguza; y el hombre aguza el rostro de su amigo.
18 Mint a ki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy a ki az ő urára vigyáz, tiszteltetik.
El que guarda la higuera, comerá su fruto; y el que guarda á su señor, será honrado.
19 Mint a vízben egyik orcza a másikat megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat.
Como un agua se parece á otra, así el corazón del hombre al otro.
El sepulcro y la perdición nunca se hartan: así los ojos del hombre nunca están satisfechos. (Sheol h7585)
21 Mint az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében próbáltatik meg, úgy az ember az ő híre-neve szerint.
El crisol [prueba] la plata, y la hornaza el oro: y al hombre la boca del que lo alaba.
22 Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő bolondsága.
Aunque majes al necio en un mortero entre granos de trigo á pisón majados, no se quitará de él su necedad.
23 Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.
Considera atentamente el aspecto de tus ovejas; pon tu corazón á tus rebaños:
24 Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-é?
Porque las riquezas no son para siempre; ¿y [será] la corona para perpetuas generaciones?
25 Mikor levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a fűvek:
Saldrá la grama, aparecerá la hierba, y segaránse las hierbas de los montes.
26 Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául,
Los corderos para tus vestidos, y los cabritos para el precio del campo:
27 És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.
Y abundancia de leche de las cabras para tu mantenimiento, y para mantenimiento de tu casa, y para sustento de tus criadas.
