< Példabeszédek 27 >

1 Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap tereád.
Ros dig ikke av den dag imorgen, for du vet ikke hvad dagen vil føde!
2 Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.
La en annen rose dig og ikke din egen munn, en fremmed og ikke dine egne leber!
3 Nehézség van a kőben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettőnél.
Stenen er tung, og sanden veier meget, men dårens harme er tyngre enn begge.
4 A búsulásban kegyetlenség van, és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység előtt?
Vrede er fryktelig, og harme er som en flom; men hvem kan stå sig mot avind?
5 Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.
Åpenlys irettesettelse er bedre enn kjærlighet som skjules.
6 Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek; és temérdek a gyűlölőnek csókja.
Trofaste er vennens slag, men troløse er fiendens kyss.
7 A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.
Den mette vraker honning, men for den sultne er alt bittert søtt.
8 Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, a ki elbujdosott az ő lakóhelyétől.
Lik en spurv som flyver omkring borte fra sitt rede, er en mann som vanker om borte fra sitt hjem.
9 Mint a kenet és jó illat megvídámítja a szívet: úgy az ő barátjának édes szavai is, melyek lelke tanácsából valók.
Olje og røkelse gleder hjertet, og likeså en venns ømhet og opriktige råd.
10 A te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál.
Forlat ikke din venn og din fars venn, og kom ikke i din brors hus den dag du er i nød! En granne nær ved er bedre enn en bror langt borte.
11 Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.
Vær vis, min sønn, og gled mitt hjerte, så jeg kan svare den som håner mig!
12 Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják.
Den kloke ser ulykken og skjuler sig; de uerfarne går videre og må bøte.
13 Vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.
Ta hans klær, han har gått i borgen for en annen, og ta pant av ham for en fremmed kvinnes skyld!
14 A ki nagy hangon áldja az ő barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki.
Den som velsigner sin venn med høi røst tidlig om morgenen, ham skal det regnes som en forbannelse.
15 A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.
Et stadig takdrypp på en regndag og en trettekjær kvinne ligner hverandre.
16 Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik.
Den som holder på henne, holder på vind, og hans høire hånd griper i olje.
17 Miképen egyik vassal a másikat élesítik, a képen az ember élesíti az ő barátjának orczáját.
Jern skjerpes ved jern, og en mann slipes ved å omgås andre.
18 Mint a ki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy a ki az ő urára vigyáz, tiszteltetik.
Den som passer sitt fikentre, får ete dets frukt, og den som tar vare på sin herre, blir æret.
19 Mint a vízben egyik orcza a másikat megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat.
Likesom ansikt speiler sig mot ansikt i vannet, så finner det ene menneske sitt hjerte igjen hos det andre.
20 Mint a sír és a pokol meg nem elégednek, úgy az embernek szemei meg nem elégednek. (Sheol h7585)
Dødsriket og avgrunnen blir ikke mette, og menneskenes øine blir heller ikke mette. (Sheol h7585)
21 Mint az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében próbáltatik meg, úgy az ember az ő híre-neve szerint.
Digel er for sølv og ovn for gull, og en mann prøves efter det han roser.
22 Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő bolondsága.
Om du støter dåren i morteren med støteren midt iblandt grynene, så viker hans dårskap allikevel ikke fra ham.
23 Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.
Du bør nøie kjenne dine fårs utseende; ha omsorg for din buskap!
24 Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-é?
For gods varer ikke til evig tid, og en krone ikke gjennem alle slekter.
25 Mikor levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a fűvek:
Når høiet er borte, og det unge gress kommer til syne, og fjellgresset samles inn,
26 Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául,
så har du lam til klær og bukker til å kjøpe aker for,
27 És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.
og du har gjetemelk nok til føde for dig og ditt hus og til livsophold for dine piker.

< Példabeszédek 27 >