< Példabeszédek 27 >
1 Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap tereád.
Ros dig ikke av den dag imorgen, for du vet ikke hvad dagen vil føde!
2 Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.
La en annen rose dig og ikke din egen munn, en fremmed og ikke dine egne leber!
3 Nehézség van a kőben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettőnél.
Stenen er tung, og sanden veier meget, men dårens harme er tyngre enn begge.
4 A búsulásban kegyetlenség van, és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység előtt?
Vrede er fryktelig, og harme er som en flom; men hvem kan stå sig mot avind?
5 Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.
Åpenlys irettesettelse er bedre enn kjærlighet som skjules.
6 Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek; és temérdek a gyűlölőnek csókja.
Trofaste er vennens slag, men troløse er fiendens kyss.
7 A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.
Den mette vraker honning, men for den sultne er alt bittert søtt.
8 Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, a ki elbujdosott az ő lakóhelyétől.
Lik en spurv som flyver omkring borte fra sitt rede, er en mann som vanker om borte fra sitt hjem.
9 Mint a kenet és jó illat megvídámítja a szívet: úgy az ő barátjának édes szavai is, melyek lelke tanácsából valók.
Olje og røkelse gleder hjertet, og likeså en venns ømhet og opriktige råd.
10 A te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál.
Forlat ikke din venn og din fars venn, og kom ikke i din brors hus den dag du er i nød! En granne nær ved er bedre enn en bror langt borte.
11 Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.
Vær vis, min sønn, og gled mitt hjerte, så jeg kan svare den som håner mig!
12 Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják.
Den kloke ser ulykken og skjuler sig; de uerfarne går videre og må bøte.
13 Vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.
Ta hans klær, han har gått i borgen for en annen, og ta pant av ham for en fremmed kvinnes skyld!
14 A ki nagy hangon áldja az ő barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki.
Den som velsigner sin venn med høi røst tidlig om morgenen, ham skal det regnes som en forbannelse.
15 A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.
Et stadig takdrypp på en regndag og en trettekjær kvinne ligner hverandre.
16 Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik.
Den som holder på henne, holder på vind, og hans høire hånd griper i olje.
17 Miképen egyik vassal a másikat élesítik, a képen az ember élesíti az ő barátjának orczáját.
Jern skjerpes ved jern, og en mann slipes ved å omgås andre.
18 Mint a ki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy a ki az ő urára vigyáz, tiszteltetik.
Den som passer sitt fikentre, får ete dets frukt, og den som tar vare på sin herre, blir æret.
19 Mint a vízben egyik orcza a másikat megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat.
Likesom ansikt speiler sig mot ansikt i vannet, så finner det ene menneske sitt hjerte igjen hos det andre.
20 Mint a sír és a pokol meg nem elégednek, úgy az embernek szemei meg nem elégednek. (Sheol )
Dødsriket og avgrunnen blir ikke mette, og menneskenes øine blir heller ikke mette. (Sheol )
21 Mint az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében próbáltatik meg, úgy az ember az ő híre-neve szerint.
Digel er for sølv og ovn for gull, og en mann prøves efter det han roser.
22 Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő bolondsága.
Om du støter dåren i morteren med støteren midt iblandt grynene, så viker hans dårskap allikevel ikke fra ham.
23 Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.
Du bør nøie kjenne dine fårs utseende; ha omsorg for din buskap!
24 Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-é?
For gods varer ikke til evig tid, og en krone ikke gjennem alle slekter.
25 Mikor levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a fűvek:
Når høiet er borte, og det unge gress kommer til syne, og fjellgresset samles inn,
26 Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául,
så har du lam til klær og bukker til å kjøpe aker for,
27 És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.
og du har gjetemelk nok til føde for dig og ditt hus og til livsophold for dine piker.