< Példabeszédek 27 >

1 Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap tereád.
Ko irengevoha’o ty hamaray, fa tsy fohi’o ze mete haboa’ ty andro.
2 Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.
Angao ho tsiririe’ ty ila’e fa tsy ty falie’o, ty alik’ama’o fa tsy o fivimbi’oo.
3 Nehézség van a kőben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettőnél.
Mavesatse ty vato; midogìñe ty faseñe, fe mavesatse te am’iereo ty haembera’ i dagola.
4 A búsulásban kegyetlenség van, és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység előtt?
Toe masiake ty habosehañe, sorotombake ty loa-tiñake, fa ia ka ty mahafiatreke ty famarahiañe.
5 Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.
Hàmake ty endak’ am-batraike, ta ty hatea mietake.
6 Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek; és temérdek a gyűlölőnek csókja.
Vente’e ty fikobokoboan-drañetse, ta ty oroke maro’ i rafelahiy.
7 A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.
Malay tantele ty ànjañe, fe mamy ami’ty saliko ze atao mafaitse.
8 Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, a ki elbujdosott az ő lakóhelyétől.
Hoe foly mandifik’ ami’ty traño’e, t’indaty mandridrike ami’ty akiba’e.
9 Mint a kenet és jó illat megvídámítja a szívet: úgy az ő barátjának édes szavai is, melyek lelke tanácsából valók.
Mampinembanembañ’ arofo ty rano mañitse naho ty rame, vaho mahasaro-tron-drañetse ty famerea’ondaty.
10 A te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál.
Ko aforintse’o ty rañe’o naho ty rañen-drae’o, vaho ko mamonje ty anjomban-drahalahi’o naho mivovò ama’o ty hankàñe; kitra’e ty mpitrao-tanàñe marine eo, ta ty rahalahy añe.
11 Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.
Mahihira irehe anake, naho ampiehafo ty troko, hahavaleako ze mitombok’ ahy.
12 Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják.
Mahaonin-kankàñe ty mahilala le miampitse, fe misibeke mb’eo ty forom-po, vaho mijale.
13 Vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.
Rambeso ty sarimbo’ i nitsoake ambahiniy, le ifihino ho antoke ty amy ampela tsy fohiñey.
14 A ki nagy hangon áldja az ő barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki.
Ty mitata rañetse am-pazake te terak’ andro, hatao ho fatse ama’e.
15 A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.
Hambañe ami’ty fitsopatsopan’ andro avy, ty rakemba mitribahatse;
16 Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik.
hamejan-tioke t’ie hamejañ’aze, hoe mamihiñe menak’ am-pitàn-kavana.
17 Miképen egyik vassal a másikat élesítik, a képen az ember élesíti az ő barátjának orczáját.
Maniom-by ty vy, vaho andrañita’ ondaty ty vintan-drañe’e.
18 Mint a ki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy a ki az ő urára vigyáz, tiszteltetik.
Hikama ty voa’e ty mañalahala sakoañe, vaho hasiñeñe ty miatrake i talè’ey.
19 Mint a vízben egyik orcza a másikat megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat.
Manahake ty tarehen-drano hetsoroen-daharañe, ty hetsoroen’ arofo’ ondaty t’ondaty.
20 Mint a sír és a pokol meg nem elégednek, úgy az embernek szemei meg nem elégednek. (Sheol h7585)
Tsimbia tsy etsake ty tsikeokeoke naho ty hankàñe, le liae tsy eneñe ty fihaino’ ondaty. (Sheol h7585)
21 Mint az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében próbáltatik meg, úgy az ember az ő híre-neve szerint.
Am-patañe ty volafoty vaho an-toñake ty volamena, fitsoehañe ondaty ty engeñe atolots’aze.
22 Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő bolondsága.
Ndra te demoheñe amañ’ana-deo an-deoñe mitraoke tsako lisaneñe ty dagola, mbe tsy hisitak’ ama’e ty hanè’e.
23 Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.
Rendreho soa o hare’oo, vaho dareo o lia-rai’oo,
24 Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-é?
fa tsy nainai’e ty vara, naho tsy ho añ’afe’afe’e ty sabakam-bolonahetse.
25 Mikor levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a fűvek:
Ie fa tinatake i ahetsey, naho mitiry o tiritiri’eo, vaho natontoñe ty ahetse am-bohitse ey;
26 Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául,
ho siki’o o anak-añondrio, vaho ho vilin-teteke o ose-lahio;
27 És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.
mahaeneñe ty fikama’o i rononon’ osey, naho ho hane’ o keleia’oo, vaho ho famahanañe o anak-ampata’oo.

< Példabeszédek 27 >