Példabeszédek 27
1 Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap tereád.
Boast not thyself of tomorrow; for thou knowest not what a day may bring forth.
2 Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.
Let another man praise thee, and not thine own mouth; a stranger, and not thine own lips.
3 Nehézség van a kőben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettőnél.
A stone is heavy, and the sand weighty; but a fool’s vexation is heavier than them both.
4 A búsulásban kegyetlenség van, és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység előtt?
Wrath is cruel, and anger is outrageous; but who is able to stand before jealousy?
5 Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.
Better is open rebuke than love that is hidden.
6 Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek; és temérdek a gyűlölőnek csókja.
Faithful are the wounds of a friend: but the kisses of an enemy are profuse.
7 A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.
The full soul loatheth an honeycomb: but to the hungry soul every bitter thing is sweet.
8 Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, a ki elbujdosott az ő lakóhelyétől.
As a bird that wandereth from her nest, so is a man that wandereth from his place.
9 Mint a kenet és jó illat megvídámítja a szívet: úgy az ő barátjának édes szavai is, melyek lelke tanácsából valók.
Ointment and perfume rejoice the heart: so doth the sweetness of a man’s friend [that cometh] of hearty counsel.
10 A te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál.
Thine own friend, and thy father’s friend, forsake not; and go not to thy brother’s house in the day of thy calamity: better is a neighbour that is near than a brother far off.
11 Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.
My son, be wise, and make my heart glad, that I may answer him that reproacheth me.
12 Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják.
A prudent man seeth the evil, [and] hideth himself: [but] the simple pass on, [and] suffer for it.
13 Vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.
Take his garment that is surety for a stranger; and hold him in pledge [that is surety] for a strange woman.
14 A ki nagy hangon áldja az ő barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki.
He that blesseth his friend with a loud voice, rising early in the morning, it shall be counted a curse to him.
15 A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.
A continual dropping in a very rainy day and a contentious woman are alike:
16 Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik.
He that would restrain her restraineth the wind, and his right hand encountereth oil.
17 Miképen egyik vassal a másikat élesítik, a képen az ember élesíti az ő barátjának orczáját.
Iron sharpeneth iron; so a man sharpeneth the countenance of his friend.
18 Mint a ki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy a ki az ő urára vigyáz, tiszteltetik.
Whoso keepeth the fig tree shall eat the fruit thereof; and he that waiteth on his master shall be honoured.
19 Mint a vízben egyik orcza a másikat megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat.
As in water face [answereth] to face, so the heart of man to man.
Sheol and Abaddon are never satisfied; and the eyes of man are never satisfied. (Sheol h7585)
21 Mint az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében próbáltatik meg, úgy az ember az ő híre-neve szerint.
The fining pot is for silver, and the furnace for gold, and a man is [tried] by his praise.
22 Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő bolondsága.
Though thou shouldest bray a fool in a mortar with a pestle among bruised corn, yet will not his foolishness depart from him.
23 Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.
Be thou diligent to know the state of thy flocks, [and] look well to thy herds:
24 Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-é?
For riches are not for ever; and doth the crown endure unto all generations?
25 Mikor levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a fűvek:
The hay is carried, and the tender grass sheweth itself, and the herbs of the mountains are gathered in.
26 Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául,
The lambs are for thy clothing, and the goats are the price of the field:
27 És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.
And [there will be] goats’ milk enough for thy food, for the food of thy household; and maintenance for thy maidens.
