Példabeszédek 27
1 Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap tereád.
Boast not thyself of to-morrow; For thou knowest not what a day may bring forth!
2 Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.
Let another man praise thee, and not thine own mouth; A stranger, and not thine own lips.
3 Nehézség van a kőben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettőnél.
A stone is heavy and sand is weighty; But a fool's wrath is heavier than both.
4 A búsulásban kegyetlenség van, és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység előtt?
Wrath is cruel, and anger overwhelming; But who is able to stand before jealousy?
5 Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.
Better is open rebuke Than love kept concealed.
6 Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek; és temérdek a gyűlölőnek csókja.
Faithful are the wounds of a friend; But the kisses of an enemy are deceitful.
7 A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.
He who is fed to the full loatheth the honeycomb; But to the hungry any bitter thing is sweet.
8 Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, a ki elbujdosott az ő lakóhelyétől.
As a bird that wandereth from its nest, So is a man who wandereth from his place.
9 Mint a kenet és jó illat megvídámítja a szívet: úgy az ő barátjának édes szavai is, melyek lelke tanácsából valók.
Oil and perfume gladden the heart; Sweet also is one's friend by hearty counsel.
10 A te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál.
Thine own friend and thy father's friend forsake not; And go not into thy brother's house in the day of thy calamity. Better is a neighbor that is near, than a brother far off.
11 Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.
Be wise, my son, and make my heart glad, That I may give an answer to him that reproacheth me.
12 Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják.
A prudent man foreseeth the evil, and hideth himself; The simple pass on, and are punished.
13 Vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.
Take his garment who is surety for another; Yea, take a pledge of him who is bound for a stranger.
14 A ki nagy hangon áldja az ő barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki.
He who blesseth his neighbor with a loud voice, rising early for it, It shall be accounted to him as a curse.
15 A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.
A continual dropping in a very rainy day And a quarrelsome wife are alike.
16 Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik.
He who restraineth her restraineth the wind; And his right hand layeth hold of oil.
17 Miképen egyik vassal a másikat élesítik, a képen az ember élesíti az ő barátjának orczáját.
Iron sharpeneth iron; So one man sharpeneth the face of another.
18 Mint a ki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy a ki az ő urára vigyáz, tiszteltetik.
He that watcheth the fig-tree shall eat its fruit; So he that is careful for his master shall come to honor.
19 Mint a vízben egyik orcza a másikat megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat.
As in water face answereth to face, So doth the heart of man to man.
The realms of the dead are never full; So the eyes of man are never satisfied. (Sheol h7585)
21 Mint az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében próbáltatik meg, úgy az ember az ő híre-neve szerint.
The refining-pot is for silver, and the furnace for gold; So let a man be to the mouth that giveth him praise.
22 Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő bolondsága.
Though thou shouldst beat a fool in a mortar, Among bruised wheat, with a pestle, Yet will not his folly depart from him.
23 Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.
Be thou diligent to know the state of thy flocks, And look well to thy herds!
24 Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-é?
For riches last not for ever; Not even a crown endureth from generation to generation.
25 Mikor levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a fűvek:
The hay disappeareth, and the tender grass showeth itself, And the herbage of the mountains is gathered in.
26 Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául,
The lambs are thy clothing, And the goats the price of thy field.
27 És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.
There is goat's milk enough for thy food, For the food of thy household, And for the sustenance of thy maidens.
