Példabeszédek 27
1 Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap tereád.
Boast not for tomorrow, for thou knowest not what the day to come may bring forth.
2 Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.
Let another praise thee, and not thy own mouth: a stranger, and not thy own lips.
3 Nehézség van a kőben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettőnél.
A stone is heavy, and sand weighty: but the anger of a fool is heavier than them both.
4 A búsulásban kegyetlenség van, és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység előtt?
Anger hath no mercy, nor fury when it breaketh forth: and who can bear the violence of one provoked?
5 Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.
Open rebuke is better than hidden love.
6 Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek; és temérdek a gyűlölőnek csókja.
Better are the wounds of a friend, than the deceitful kisses of an enemy.
7 A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.
A soul that is full shall tread upon the honeycomb: and a soul that is hungry shall take even bitter for sweet.
8 Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, a ki elbujdosott az ő lakóhelyétől.
As a bird that wandereth from her nest, so is a man that leaveth his place.
9 Mint a kenet és jó illat megvídámítja a szívet: úgy az ő barátjának édes szavai is, melyek lelke tanácsából valók.
Ointment and perfumes rejoice the heart: and the good counsels of a friend are sweet to the soul.
10 A te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál.
Thy own friend, and thy father’s friend forsake not: and go not into thy brother’s house in the day of thy affliction. Better is a neighbour that is near, than a brother afar off.
11 Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.
Study wisdom, my son, and make my heart joyful, that thou mayst give an answer to him that reproacheth.
12 Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják.
The prudent man seeing evil hideth himself: little ones passing on have suffered losses.
13 Vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.
Take away his garment that hath been surety for a stranger: and take from him a pledge for strangers.
14 A ki nagy hangon áldja az ő barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki.
He that blesseth his neighbour with a loud voice, rising in the night, shall be like to him that curseth.
15 A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.
Roofs dropping through in a cold day, and a contentious woman are alike.
16 Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik.
He that retaineth her, is as he that would hold the wind, and shall call in the oil of his right hand.
17 Miképen egyik vassal a másikat élesítik, a képen az ember élesíti az ő barátjának orczáját.
Iron sharpeneth iron, so a man sharpeneth the countenance of his friend.
18 Mint a ki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy a ki az ő urára vigyáz, tiszteltetik.
He that keepeth the fig tree, shall eat the fruit thereof: and he that is the keeper of his master, shall be glorified.
19 Mint a vízben egyik orcza a másikat megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat.
As the faces of them that look therein, shine in the water, so-the hearts of men are laid open to the wise.
Hell and destruction are never filled: so the eyes of men are never satisfied. (Sheol h7585)
21 Mint az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében próbáltatik meg, úgy az ember az ő híre-neve szerint.
As silver is tried in the fining-pot and gold in the furnace: so a man is tried by the mouth of him that praiseth. The heart of the wicked seeketh after evils, but the righteous heart seeketh after knowledge.
22 Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő bolondsága.
Though thou shouldst bray a fool in the mortar, as when a pestle striketh upon sodden barley, his folly would not be taken from him.
23 Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.
Be diligent to know the countenance of thy cattle, and consider thy own flocks:
24 Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-é?
For thou shalt not always have power: but a crown shall be given to generation and generation.
25 Mikor levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a fűvek:
The meadows are open, and the green herbs have appeared, and the hay is gathered out of the mountains.
26 Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául,
Lambs are for thy clothing: and kids for the price of the field.
27 És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.
Let the milk of the goats be enough for thy food, and for the necessities of thy house, and for maintenance for thy handmaids.
