Példabeszédek 27
1 Ne dicsekedjél a holnapi nappal; mert nem tudod, mit hoz a nap tereád.
Boast not of to-morrow; for thou knowest not what the next day shall bring forth.
2 Dicsérjen meg téged más, és ne a te szájad; az idegen, és ne a te ajkaid.
Let thy neighbour, and not thine own mouth, praise thee; a stranger, and not thine own lips.
3 Nehézség van a kőben, és teher a fövényben; de a bolondnak haragja nehezebb mind a kettőnél.
A stone is heavy, and sand cumbersome; but a fool's wrath is heavier than both.
4 A búsulásban kegyetlenség van, és a haragban áradás; de ki állhatna meg az irígység előtt?
Wrath is merciless, and anger sharp: but envy can bear nothing.
5 Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.
Open reproofs are better than secret love.
6 Jószándékból valók a barátságos embertől vett sebek; és temérdek a gyűlölőnek csókja.
The wounds of a friend are more to be trusted than the spontaneous kisses of an enemy.
7 A jóllakott ember még a lépesmézet is megtapodja; de az éhes embernek minden keserű édes.
A full soul scorns honeycombs; but to a hungry soul even bitter things appear sweet.
8 Mint a madárka, ki elbujdosott fészkétől, olyan az ember, a ki elbujdosott az ő lakóhelyétől.
As when a bird flies down from its own nest, so a man is brought into bondage whenever he estranges himself from his own place.
9 Mint a kenet és jó illat megvídámítja a szívet: úgy az ő barátjának édes szavai is, melyek lelke tanácsából valók.
The heart delights in ointments and wines and perfumes: but the soul is broken by calamities.
10 A te barátodat, és a te atyádnak barátját el ne hagyd, és a te atyádfiának házába be ne menj nyomorúságodnak idején. Jobb a közel való szomszéd a messze való atyafinál.
Thine own friend, and thy father's friend, forsake not; and when thou art in distress go not into thy brother's house: better is a friend [that is] near than a brother living far off.
11 Légy bölcs fiam, és vídámítsd meg az én szívemet; hogy megfelelhessek annak, a ki engem ócsárol.
Son, be wise, that thy heart may rejoice; and remove thou from thyself reproachful words.
12 Az eszes meglátja a bajt, elrejti magát; az esztelenek neki mennek, kárát vallják.
A wise man, when evils are approaching, hides himself; but fools pass on, and will be punished.
13 Vedd el a ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért zálogold meg.
Take away the man's garment, (for a scorner has passed by) whoever lays waste another's goods.
14 A ki nagy hangon áldja az ő barátját, reggel jó idején felkelvén; átokul tulajdoníttatik néki.
Whosoever shall bless a friend in the morning with a loud voice, shall seem to differ nothing from one who curses [him].
15 A sebes záporeső idején való szüntelen csepegés, és a morgó asszonyember hasonlók.
On a stormy day drops [of rain] drive a man out of his house; so also does a railing woman [drive a man] out of his own house.
16 Valaki el akarja azt rejteni, szelet rejt el, és az ő jobbja olajjal találkozik.
The north wind is sharp, but it is called by name propitious.
17 Miképen egyik vassal a másikat élesítik, a képen az ember élesíti az ő barátjának orczáját.
Iron sharpens iron; and a man sharpens his friend's countenance.
18 Mint a ki őrzi a fügét, eszik annak gyümölcséből, úgy a ki az ő urára vigyáz, tiszteltetik.
He that plants a fig-tree shall eat the fruits of it: so he that waits on his own master shall be honoured.
19 Mint a vízben egyik orcza a másikat megmutatja, úgy egyik embernek szíve a másikat.
As faces are not like [other] faces, so neither are the thoughts of men.
Hell and destruction are not filled; so also are the eyes of men insatiable. [He that fixes his eye is an abomination to the Lord; and the uninstructed do not restrain their tongue.] (Sheol h7585)
21 Mint az ezüst a tégelyben, és az arany a kemenczében próbáltatik meg, úgy az ember az ő híre-neve szerint.
Fire is the trial for silver and gold; and a man is tried by the mouth of them that praise him. The heart of the transgressor seeks after mischiefs; but an upright heart seeks knowledge.
22 Ha megtörnéd is a bolondot mozsárban mozsártörővel a megtört gabona között, nem távoznék el ő tőle az ő bolondsága.
Though thou scourge a fool, disgracing him in the midst of the council, thou wilt [still] in no wise remove his folly from him.
23 Szorgalmasan megismerd a te juhaid külsejét, gondolj a nyájakra.
Do thou thoroughly know the number of thy flock, and pay attention to thine herds.
24 Mert nem örökkévaló a gazdagság, és vajjon a korona nemzetségről nemzetségre lesz-é?
For a man [has] not strength and power for ever; neither does he transmit it from generation to generation.
25 Mikor levágatott a szénafű, és megtetszett a sarjú, és begyűjtettek a hegyekről a fűvek:
Take care of the herbage in the field, and thou shalt cut grass, and gather the mountain hay;
26 Vannak juhaid a te ruházatodra, és kecskebakok mezőnek árául,
that thou mayest have [wool of] sheep for clothing: pay attention to the land, that thou mayest have lambs.
27 És elég kecsketej a te ételedre, a te házadnépének ételére, és szolgálóleányaidnak ételül.
[My] son, thou hast from me words very useful for thy life, and for the life of thy servants.
