< Példabeszédek 23 >

1 Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
Quando sederis ut comedas cum principe, diligenter attende quæ apposita sunt ante faciem tuam:
2 És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
et statue cultrum in gutture tuo, si tamen habes in potestate animam tuam,
3 Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
ne desideres de cibis eius, in quo est panis mendacii.
4 Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
Noli laborare ut diteris: sed prudentiæ tuæ pone modum.
5 Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
Ne erigas oculos tuos ad opes, quas non potes habere: quia facient sibi pennas quasi aquilæ, et volabunt in cælum.
6 Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
Ne comedas cum homine invido, et ne desideres cibos eius:
7 Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
quoniam in similitudinem arioli, et coniectoris, æstimat quod ignorat. Comede et bibe, dicet tibi: et mens eius non est tecum.
8 A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
Cibos, quos comederas, evomes: et perdes pulchros sermones tuos.
9 A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
In auribus insipientium ne loquaris: qui despicient doctrinam eloquii tui.
10 Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
Ne attingas parvulorum terminos: et agrum pupillorum ne introeas:
11 Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!
Propinquus enim illorum fortis est: et ipse iudicabit contra te causam illorum.
12 Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
Ingrediatur ad doctrinam cor tuum: et aures tuæ ad verba scientiæ.
13 Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
Noli subtrahere a puero disciplinam: si enim percusseris eum virga, non morietur.
14 Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki. (Sheol h7585)
Tu virga percuties eum: et animam eius de inferno liberabis. (Sheol h7585)
15 Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
Fili mi, si sapiens fuerit animus tuus, gaudebit tecum cor meum:
16 És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
et exultabunt renes mei, cum locuta fuerint rectum labia tua.
17 Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
Non æmuletur cor tuum peccatores: sed in timore Domini esto tota die:
18 Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
quia habebis spem in novissimo, et præstolatio tua non auferetur.
19 Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
Audi fili mi, et esto sapiens: et dirige in via animum tuum.
20 Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
Noli esse in conviviis potatorum, nec in comessationibus eorum, qui carnes ad vescendum conferunt:
21 Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
quia vacantes potibus, et dantes symbola consumentur, et vestietur pannis dormitatio.
22 Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
Audi patrem tuum, qui genuit te: et ne contemnas cum senuerit mater tua.
23 Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
Veritatem eme, et noli vendere sapientiam, et doctrinam, et intelligentiam.
24 Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
Exultat gaudio pater iusti: qui sapientem genuit, lætabitur in eo.
25 Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
Gaudeat pater tuus, et mater tua, et exultet quæ genuit te.
26 Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
Præbe fili mi cor tuum mihi: et oculi tui vias meas custodiant.
27 Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
Fovea enim profunda est meretrix: et puteus angustus, aliena.
28 És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
Insidiatur in via quasi latro, et quos incautos viderit, interficiet.
29 Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
Cui væ? cuius patri væ? cui rixæ? cui foveæ? cui sine causa vulnera? cui suffusio oculorum?
30 A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
Nonne his, qui commorantur in vino, et student calicibus epotandis?
31 Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
Ne intuearis vinum quando flavescit, cum splenduerit in vitro color eius: ingreditur blande,
32 Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
sed in novissimo mordebit ut coluber, et sicut regulus venena diffundet.
33 A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
Oculi tui videbunt extraneas, et cor tuum loquetur perversa.
34 És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
Et eris sicut dormiens in medio mari, et quasi sopitus gubernator, amisso clavo:
35 Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
et dices: Verberaverunt me, sed non dolui: traxerunt me, et ego non sensi: quando evigilabo, et rursus vina reperiam?

< Példabeszédek 23 >