< Példabeszédek 22 >
1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.
Pito yo nonmen non ou an byen pase pou ou gen anpil richès. Pito moun gen anpil konsiderasyon pou ou pase pou ou gen anpil lajan ak anpil lò.
2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettőt pedig az Úr szerzi.
Pa gen diferans ant moun rich ak moun pòv, paske tou de se kreyati Bondye yo ye.
3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.
Moun ki gen konprann, lè li wè malè ap vin sou li, li wete kò l'. Men, moun sòt pote lestonmak li bay, epi se li ki peye sa.
4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.
Soumèt ou devan Bondye, gen krentif pou li: W'a gen richès, y'a nonmen non ou, w'a viv lontan.
5 Tövisek és tőrök vannak a gonosznak útában; a ki megőrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.
Moun ki mache kwochi jwenn pikan ak pèlen sou wout yo. Si ou renmen lavi, pa fè menm wout ak yo.
6 Tanítsd a gyermeket az ő útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.
Bay yon timoun prensip li dwe swiv. Jouk li mouri, li p'ap janm bliye l'.
7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevő a kölcsönadónak.
Moun rich ap donminen sou moun pòv. Lè ou prete lajan nan men yon moun, ou tounen timoun devan pòt li.
8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az ő haragjának vesszeje megtöretik.
Lè ou simen lenjistis, ou rekòlte malè. Ou rete konsa sak te fè ou gen gwo kòlèt la disparèt.
9 Az irgalmas szemű ember megáldatik, mert adott az ő kenyeréből a szegénynek.
Bondye beni moun ki gen bon kè, paske lè moun ki gen bon kè wè yon pòv, yo separe sa yo genyen an avè l'.
10 Űzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.
Mete moun k'ap pase lòt moun nan betiz la deyò, lamenm tout kont, tout joure ap sispann.
11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.
Moun ki pa gen move lide dèyè tèt yo epi ki gen bon pawòl nan bouch yo ap gen wa a pou zanmi yo. Men, Bondye renmen moun ki sensè.
12 Az Úrnak szemei megőrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.
Seyè a pwoteje moun k'ap di verite. Men, li fè moun k'ap bay manti yo wont.
13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.
Parese rete chita lakay li, li di si li soti bèt nan bwa va manje l' nan lari a.
14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.
Pawòl fanm adiltè se gwo pèlen. Lè Seyè a move sou yon moun, moun lan ap pran nan pèlen sa a.
15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; de a fenyítés vesszeje messze elűzi ő tőle azt.
Timoun toujou ap fè move bagay. Men, fwèt ap fè yo pa rekonmanse ankò.
16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az ő marháját; a ki ád a gazdagnak: végre szűkölködésre jut.
Lè w'ap peze yon pòv malere se lespri l' w'ap louvri. Lè w'ap fè moun rich kado, se pòv w'ap fè l' pòv.
17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.
Louvri zòrèy ou, koute pawòl moun ki gen bon konprann yo. Chache konprann sa m'ap moutre ou la a.
18 Mert gyönyörűséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!
L'a bon pou ou toujou kenbe yo nan kè ou, pou yo ka toujou anba lang ou.
19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.
Koulye a, mwen pral moutre ou tout pawòl sa yo, ou menm tou, pou ou ka mete konfyans ou nan Seyè a.
20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?
Depi lontan, mwen te ekri bon pawòl sa yo pou ou. W'a jwenn anpil bon konsèy ak konesans ladan yo.
21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldőidnek.
Y'a fè ou konnen verite a jan li ye a. Konsa, w'a pote bon repons bay moun ki te voye ou la. Men yo:
22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény ő; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;
Pa pran ti sa pòv la genyen an paske se pòv li ye. Pa pwofite sou ti malere yo nan tribinal.
23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az ő kirablóik életét elragadja.
Se Seyè a ki va plede kòz yo pou yo. L'a touye moun ki vòlò malere sa yo.
24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködővel ne menj;
Pa fè zanmi ak moun ki ankòlè fasil. Pa mache ak moun ki gen san wo.
25 Hogy el ne tanuld az ő útait, és tőrt ne keress tennen magadnak.
W'a pran move mès yo. W'a rale malè sou ou.
26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.
Pa pwomèt pou ou reskonsab dèt yon lòt moun fè.
27 Ha nincs néked miből megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?
Si ou pa ka peye, y'a sezi ata kabann anba do ou.
28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.
Pa janm deplase bòn tè kote granmoun lontan te mete yo.
29 Láttál-é az ő dolgában szorgalmatos embert? A királyok előtt álland, nem marad meg az alsó rendűek között.
Moutre m' yon nonm ki gen ladrès nan sa l'ap fè. Se moun konsa k'ap rive travay ak chèf. Li pa pral travay ak moun ki pa anyen.