< Példabeszédek 23 >
1 Mikor leülsz enni az uralkodóval, szorgalmasan reá vigyázz, ki van előtted.
Lè chèf envite ou manje sou menm tab ak li, pa janm bliye ki moun li ye.
2 És kést tégy a torkodra, ha mértékletlen vagy.
Si ou se yon moun ki gen bon lapeti, kontwole bouch ou.
3 Ne kivánd az ő csemegéit; mert ezek hazug étkek.
Pa pote lanvi sou bon ti manje l'ap ofri ou yo. Se ka yon pèlen li tann pou ou.
4 Ne fáraszd magadat ebben, hogy meggazdagulj; ez ilyen testi eszességedtől szünjél meg.
Pa touye tèt ou ap kouri dèyè lajan pou ou vin rich. Wete lide ou sou sa.
5 Avagy a te szemeidet veted-é arra? holott az semmi, mert olyan szárnyakat szerez magának nagy hamar, mint a saskeselyű, és az ég felé elrepül!
Paske, anvan ou bat je ou, li gen tan disparèt. Ou ta di lajan gen zèl. Li rete konsa, li vole, li ale.
6 Ne egyél az irígy szeműnek étkéből, és ne kivánd az ő csemegéit;
Pa chita pou ou manje sou menm tab ak moun ki tikoulout. Pa pote lanvi sou manje l'ap ofri ou.
7 Mert mint a ki számítgatja a falatot magában, olyan ő: egyél és igyál, azt mondja te néked; de azért nem jó akarattal van tehozzád.
Li chich ata ak tèt pa li, ale wè avè ou. L'ap di ou: Manje non, monchè! Bwè non! Men se pa ak tout kè li l'ap di ou sa.
8 A te falatodat, a melyet megettél, kihányod; és a te ékes beszédidet csak hiába vesztegeted.
W'a vonmi tou sa ou te manje a. Tout bèl pawòl ou te di l' yo p'ap sèvi ou anyen.
9 A bolondnak hallására ne szólj; mert megútálja a te beszédidnek bölcseségét.
Pa chache fè yon moun san konprann konprann anyen. Li p'ap tande anyen nan sa w'ap di l' la. Lèfini, l'ap meprize ou met sou li.
10 Ne mozdítsd meg a régi határt, és az árváknak mezeibe ne kapj;
Pa janm deplase bòn tè kote yo te ye depi lontan an. Pa antre sou jaden ki pou timoun san papa.
11 Mert az ő megváltójuk erős, az forgatja az ő ügyöket ellened!
Se Bondye k'ap defann yo, li gen anpil pouvwa. L'a plede kòz yo kont ou.
12 Add a te elmédet az erkölcsi tanításra, és a te füleidet a bölcs beszédekre.
Mete tèt ou an plas lè y'ap moutre ou kichòy. Louvri zòrèy ou lè yon moun ki gen konesans ap pale.
13 Ne vond el a gyermektől a fenyítéket; ha megvered őt vesszővel, meg nem hal.
Ou pa bezwen pè bat yon timoun. Yon bèl kal, sa p'ap touye l'.
14 Te vesszővel vered meg őt: és az ő lelkét a pokolból ragadod ki. (Sheol )
Okontrè, si ou bat li, w'a sove nanm li pou l' pa mouri. (Sheol )
15 Szerelmes fiam, ha bölcs lesz a te elméd, örvendez a lelkem nékem is.
Pitit mwen, si ou gen bon konprann, mwen p'ap manke kontan.
16 És vígadoznak az én veséim, a te ajkaidnak igazmondásán.
M'a kontan anpil lè m'a tande bon pawòl k'ap soti nan bouch ou.
17 Ne irígykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon;
Pa pote lanvi sou moun k'ap fè sa ki mal. Nan tou sa w'ap fè, toujou gen krentif pou Bondye.
18 Mert ennek bizonyos vége van; a te várakozásod meg nem csalatkozik.
Paske gen denmen. Se pa pou gremesi w'ap tann sa w'ap tann lan.
19 Hallgass te, fiam, engem, hogy légy bölcs, és jártasd ez úton szívedet.
Louvri zòrèy ou, gason mwen, pou ou ka gen bon konprann, pou ou ka mache dwat. Kalkile byen kote w'ap mete pye ou, pou ou ka mache dwat.
20 Ne légy azok közül való, a kik borral dőzsölnek; azok közül, a kik hússal dobzódnak.
Pa fè zanmi avèk moun k'ap bwè twòp, ak moun k'ap fè safte.
21 Mert a részeges és dobzódó szegény lesz, és rongyokba öltöztet az aluvás.
Paske moun k'ap fè metye bwè ak moun ki afre ap vin pòv. Si ou pase tout tan ou ap dòmi, talè konsa w'ap mache yon men devan yon men dèyè.
22 Hallgasd a te atyádat, a ki nemzett téged; és meg ne útáld a te anyádat, mikor megvénhedik.
Pitit mwen, koute papa ou ki fè ou. Pa meprize manman ou lè li fin granmoun.
23 Szerezz igazságot, és el ne adj; bölcseséget és erkölcsöt és eszességet.
Verite, konesans, lespri ak bon konprann, se bagay ou mèt peye chè pou ou genyen. Men, pa janm vann sa.
24 Igen örül az igaznak atyja, és a bölcsnek szülője annak vígadoz.
Papa ki gen yon pitit k'ap mache dwat ap toujou kontan. Manman ki fè yon pitit ki gen bon konprann ap toujou gen kè kontan.
25 Vígadjon a te atyád és a te anyád, és örvendezzen a te szülőd.
Fè kè papa ou ak manman ou kontan. Fè kè manman ki fè ou la kontan.
26 Adjad, fiam, a te szívedet nékem, és a te szemeid az én útaimat megőrizzék.
Pitit mwen, louvri zòrèy ou pou tande sa m'ap di ou. Louvri je ou byen pou ou wè jan m'ap viv.
27 Mert mély verem a tisztátalan asszony, és szoros kút az idegen asszony.
Fanm jennès se tankou yon twou pèlen, fanm adiltè se tankou yon pi jis jis.
28 És az, mint a tolvaj leselkedik, és az emberek közt a hitetleneket szaporítja.
Tankou vòlò, y'ap pare pèlen pou ou. Yo fè anpil gason pèdi tèt yo.
29 Kinek jaj? kinek oh jaj? kinek versengések? kinek panasz? kinek ok nélkül való sebek? kinek szemeknek veressége?
Ki moun ki nan tèt chaje, ki nan lapenn? Ki moun ki toujou nan kont, ki tou tan ap plenyen? Ki moun k'ap pran kou san rezon, ki gen je yo tou wouj?
30 A bornál mulatóknak, a kik mennek a jó bor kutatására.
Se moun k'ap bwè twòp gwòg, moun k'ap kouri dèyè tranpe.
31 Ne nézd a bort, mily veres színt játszik, mint mutatja a pohárban az ő csillogását; könnyen alá csuszamlik,
Pa kite bweson pran nanm ou, ou te mèt wè jan li bèl, jan li klè nan vè a. Lè ou bwè l', li desann dous nan gòj ou.
32 Végre, mint a kígyó, megmar, és mint a mérges kígyó, megcsíp.
Men, pita ou santi se tankou yon move sèpan ki mòde ou, yon sèpan aspik ki pike ou.
33 A te szemeid nézik az idegen asszonyt, és a te elméd gondol gonoszságot.
W'ap wè tout bagay ap vire devan je ou, w'ap depale.
34 És olyan leszel, mint a ki fekszik a tenger közepiben, és a ki fekszik az árbóczfának tetején.
W'ap santi tankou si ou te sou lanmè: w'ap tankou si ou te sou tèt yon ma batiman.
35 Ütöttek engem, nékem nem fájt; vertek, nem éreztem! Mikor ébredek fel? Akkor folytatom, ismét megkeresem azt.
Lè sa a w'a di: Gen lè yo bat mwen, mwen pa santi sa. Gen lè yo te ban m' kou, mwen pa konn sa. Kilè m'a leve la a? Mwen ta pran yon ti kou ankò.