Példabeszédek 20
1 A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!
Виното е присмивател, и спиртното питие крамолник; И който се увлича по тях е неблагоразумен.
2 Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.
Царското заплашване е като реване на лъв; Който го дразни съгрешава против своя си живот.
3 Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstől; valaki pedig bolond, patvarkodik.
Чест е за човека да страни от препирня; А всеки безумен се кара.
4 A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.
Ленивият не иска да оре, поради зимата, Затова, когато търси във време на жътва, не ще има нищо.
5 Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.
Намерението в сърцето на човека е като дълбока вода; Но разумен човек ще го извади.
6 A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hű embert, azt ki találhat?
Повечето човеци разгласяват всеки своята доброта: Но кой може да намери верен човек?
7 A ki az ő tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az ő fiai ő utána!
Чадата на праведен човек, който ходи в непорочността си, Са блажени след него.
8 A király, ha az ő ítélőszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.
Цар, който седи на съдебен престол, Пресява всяко зло с очите си.
9 Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bűnömtől?
Кой може да каже: Очистих сърцето си; Чист съм от греховете си?
10 A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettő.
Различни грамове и различни мерки, И двете са мерзост Господу.
11 Az ő cselekedetiből ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az ő cselekedete.
Даже и детето се явява чрез постъпките си - Дали делата му са чисти и прави.
12 A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettőt.
Слушащото ухо и гледащото око, Господ е направил и двете.
13 Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, és megelégszel kenyérrel.
Не обичай спането, да не би да обеднееш! Отвори очите си, и ще се наситиш с хляб.
14 Hitvány, hitvány, azt mondja a vevő; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.
Лошо е! лошо е! казва купувачът, Но като си отиде, тогава се хвали.
15 Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.
Има злато и изобилие драгоценни камъни, Но устните на знанието са скъпоценнно украшение.
16 Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.
Вземи дрехата на този, който поръчителствува за чужд. Да! вземи залог от онзи, който поръчителствува за чужди хора.
17 Gyönyörűséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az ő szája kavicsokkal.
Хлябът спечелен с лъжа е сладък за човека; Но после устата му ще се напълнят с камъчета.
18 A gondolatok tanácskozással erősek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.
Намеренията се утвърждават чрез съвещание, Затова с мъдър съвет обяви война.
19 Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegő szájú, azzal ne barátkozzál.
Одумникът обхожда и открива тайни, Затова не се събирай с онзи, който отваря широко устните си.
20 A ki az ő atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.
Светилникът на този, който злослови баща си или майка си, Ще изгасне в най-мрачната тъмнина.
21 A mely örökséget először siettetnek, annak vége meg nem áldatik.
На богатството, което бързо се придобива из начало, Сетнината не ще бъде благословена.
22 Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!
Да не речеш: Ще въздам на злото; Почакай Господа и Той ще се избави.
23 Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.
Различни грамове са мерзост за Господа, И неверните везни на са добри.
24 Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az ő útában?
Стъпките на човека се оправят от Господа; Как, прочее, би познал човек пътя си?
25 Tőr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.
Примка е за човека да казва необмислено: Посвещавам това, И след като се е обрекъл тогава да разпитва.
26 Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.
Мъдрият цар пресява нечестивите, И докарва върху тях колелото на вършачката.
27 Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.
Духът на човека е светило Господно, Което изпитва всичките най-вътрешни части на тялото.
28 A kegyelmesség és az igazság megőrzik a királyt, megerősíti irgalmasság által az ő székét.
Милост и вярност пазят царя, И той поддържа престола си с милост.
29 Az ifjaknak ékessége az ő erejök; és a véneknek dísze az ősz haj.
Славата на младите е силата им, И украшението на старците са белите им коси.
30 A kékek és a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belső részekig ható csapások.
Бой, който наранява, И удари, които стигат до най-вътрешните части на тялото, Очистват злото.
