< Példabeszédek 18 >
1 A maga kivánsága után megy az agyas ember, minden igaz bölcseség ellen dühösködik.
Vlastitoj požudi popušta onaj tko zastranjuje, i svađa se usprkos svakom razboru.
2 Nem gyönyörködik a bolond az értelemben, hanem abban, hogy az ő elméje nyilvánvalóvá legyen.
Bezumnomu nije mio razum; stalo mu je dati srcu oduška.
3 Mikor eljő az istentelen, eljő a megútálás; és a szidalommal a gyalázat.
Kad dolazi opačina, dolazi i prezir i bruka sa sramotom.
4 Mély víz az ember szájának beszéde, buzogó patak a bölcseségnek kútfeje.
Duboke su vode riječi iz usta nečijih, izvor mudrosti bujica što se razlijeva.
5 A gonosz személyének kedvezni nem jó, elfordítani az igazat az ítéletben.
Ne valja se obazirati na opaku osobu, da se pravedniku nanese nepravda na sudu.
6 A bolondnak beszédei szereznek versengést, és az ő szája ütésekért kiált.
Bezumnikove se usne upuštaju u svađu i njegova usta izazivlju udarce.
7 A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.
Bezumnomu su propast vlastita usta i usne su mu zamka životu.
8 A susárlónak beszédei hizelkedők; és azok a szív belsejét áthatják.
Klevetnikove su riječi kao poslastice: spuštaju se u dno utrobe.
9 A ki lágyan viseli magát az ő dolgában, testvére annak, a ki tönkre tesz.
Tko je nemaran u svom poslu, brat je onomu koji rasipa.
10 Erős torony az Úrnak neve, ahhoz folyamodik az igaz, és bátorságos lészen.
Tvrda je kula ime Jahvino: njemu se pravednik utječe i nalazi utočišta.
11 A gazdagnak vagyona az ő erős városa, és mint a magas kőfal, az ő gondolatja szerint.
Bogatstvo je bogatašu njegova tvrđava i kao visok zid u mašti njegovoj.
12 A megromlás előtt felfuvalkodik az ember elméje; a tisztesség előtt pedig alázatosság van.
Pred slomom se oholi srce čovječje, a pred slavom ide poniznost.
13 A ki felel valamit, míg meg nem hallja, ez bolondság és gyalázatos rá nézve.
Tko odgovara prije nego što sasluša, na ludost mu je i sramotu.
14 A férfiú lelke elviseli a maga erőtlenségét; de a megtört lelket ki viseli el?
Kad je čovjek bolestan, njegov ga duh podiže, a ubijen duh tko će podići?
15 Az eszesnek elméje tudományt szerez, és a bölcseknek füle tudományt keres.
Razumno srce stječe znanje i uho mudrih traži znanje.
16 Az embernek ajándéka szabad útat szerez néki, és a nagyoknak orczája elé viszi őt.
Dar čovjeku otvara put i vodi ga pred velikaše.
17 Igaza van annak, a ki első a perben; mígnem eljő az ő peresfele, és megvizsgálja őt.
Prvi je pravedan u svojoj parnici, a kad dođe njegov protivnik, opovrgne ga.
18 A versengéseket megszünteti a sorsvetés, és az erőseket elválasztja.
Ždrijeb poravna svađe, pa i među moćnicima odlučuje.
19 A felingerelt atyafiú erősb az erős városnál, és az ilyen versengések olyanok, mint a vár zárja.
Uvrijeđen brat jači je od tvrda grada i svađe su kao prijevornice na tvrđavi.
20 A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje; az ő beszédének jövedelmével lakik jól.
Svatko siti trbuh plodom usta svojih, nasićuje se rodom usana svojih.
21 Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és a miképen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.
Smrt i život u vlasti su jeziku, a tko ga miluje, jede od ploda njegova.
22 Megnyerte a jót, a ki talált feleséget, és vett jóakaratot az Úrtól!
Tko je našao ženu, našao je sreću i stekao milost od Jahve.
23 Alázatos kérést szól a szegény; a gazdag pedig keményen felel.
Ponizno moleći govori siromah, a grubo odgovara bogataš.
24 Az ember, a kinek sok barátja van, széttöretik; de van barát, a ki ragaszkodóbb a testvérnél.
Ima prijatelja koji vode u propast, a ima i prijatelja privrženijih od brata.