< Példabeszédek 16 >

1 Az embernél vannak az elme gondolatjai; de az Úrtól van a nyelv felelete.
All'uomo appartengono i progetti della mente, ma dal Signore viene la risposta.
2 Minden útai tiszták az embernek a maga szemei előtt; de a ki a lelkeket vizsgálja, az Úr az!
Tutte le vie dell'uomo sembrano pure ai suoi occhi, ma chi scruta gli spiriti è il Signore.
3 Bízzad az Úrra a te dolgaidat; és a te gondolatid véghez mennek.
Affida al Signore la tua attività e i tuoi progetti riusciranno.
4 Mindent teremtett az Úr az ő maga czéljára; az istentelent is a büntetésnek napjára.
Il Signore ha fatto tutto per un fine, anche l'empio per il giorno della sventura.
5 Útálatos az Úrnak minden, a ki elméjében felfuvalkodott, kezemet adom rá, hogy nem marad büntetetlen.
E' un abominio per il Signore ogni cuore superbo, certamente non resterà impunito.
6 Könyörületességgel és igazsággal töröltetik el a bűn; és az Úrnak félelme által távozhatunk el a gonosztól.
Con la bontà e la fedeltà si espia la colpa, con il timore del Signore si evita il male.
7 Mikor jóakarattal van az Úr valakinek útaihoz, még annak ellenségeit is jóakaróivá teszi.
Quando il Signore si compiace della condotta di un uomo, riconcilia con lui anche i suoi nemici.
8 Jobb a kevés igazsággal, mint a gazdag jövedelem hamissággal.
Poco con onestà è meglio di molte rendite senza giustizia.
9 Az embernek elméje gondolja meg az ő útát; de az Úr igazgatja annak járását.
La mente dell'uomo pensa molto alla sua via, ma il Signore dirige i suoi passi.
10 Jósige van a király ajkain; az ítéletben ne szóljon hamisságot az ő szája.
Un oracolo è sulle labbra del re, in giudizio la sua bocca non sbaglia.
11 Az Úré az igaz mérték és mérőserpenyő, az ő műve minden mérőkő.
La stadera e le bilance giuste appartengono al Signore, sono opera sua tutti i pesi del sacchetto.
12 Útálatos legyen a királyoknál istentelenséget cselekedni; mert igazsággal erősíttetik meg a királyiszék.
E' in abominio ai re commettere un'azione iniqua, poiché il trono si consolida con la giustizia.
13 Kedvesek a királyoknak az igaz beszédek; és az igazmondót szereti a király.
Delle labbra giuste si compiace il re e ama chi parla con rettitudine.
14 A királynak felgerjedt haragja olyan, mint a halál követe; de a bölcs férfiú leszállítja azt.
L'ira del re è messaggera di morte, ma l'uomo saggio la placherà.
15 A királynak vidám orczájában élet van; jóakaratja olyan, mint a tavaszi eső fellege.
Nello splendore del volto del re è la vita, il suo favore è come nube di primavera.
16 Szerzeni bölcseséget, oh menynyivel jobb az aranynál; és szerzeni eszességet, kivánatosb az ezüstnél!
E' molto meglio possedere la sapienza che l'oro, il possesso dell'intelligenza è preferibile all'argento.
17 Az igazak országútja eltávozás a gonosztól; megtartja magát az, a ki megőrzi az ő útát.
La strada degli uomini retti è evitare il male, conserva la vita chi controlla la sua via.
18 A megromlás előtt kevélység jár, és az eset előtt felfuvalkodottság.
Prima della rovina viene l'orgoglio e prima della caduta lo spirito altero.
19 Jobb alázatos lélekkel lenni a szelídekkel, mint zsákmányon osztozni a kevélyekkel.
E' meglio abbassarsi con gli umili che spartire la preda con i superbi.
20 A ki figyelmez az igére, jót nyer; és a ki bízik az Úrban, oh mely boldog az!
Chi è prudente nella parola troverà il bene e chi confida nel Signore è beato.
21 A ki elméjében bölcs, hívatik értelmesnek; a beszédnek pedig édessége neveli a tudományt.
Sarà chiamato intelligente chi è saggio di mente; il linguaggio dolce aumenta la dottrina.
22 Életnek kútfeje az értelem annak, a ki bírja azt; de a bolondok fenyítéke bolondságuk.
Fonte di vita è la prudenza per chi la possiede, castigo degli stolti è la stoltezza.
23 A bölcsnek elméje értelmesen igazgatja az ő száját, és az ő ajkain öregbíti a tudományt.
Una mente saggia rende prudente la bocca e sulle sue labbra aumenta la dottrina.
24 Lépesméz a gyönyörűséges beszédek; édesek a léleknek, és meggyógyítói a tetemeknek.
Favo di miele sono le parole gentili, dolcezza per l'anima e refrigerio per il corpo.
25 Van oly út, mely igaz az ember szeme előtt, de vége a halálnak úta.
C'è una via che pare diritta a qualcuno, ma sbocca in sentieri di morte.
26 A munkálkodó lelke magának munkálkodik; mert az ő szája kényszeríti őt.
L'appetito del lavoratore lavora per lui, perché la sua bocca lo stimola.
27 A haszontalan ember gonoszt ás ki, és az ő ajkain mintegy égő tűz van;
L'uomo perverso produce la sciagura, sulle sue labbra c'è come un fuoco ardente.
28 A gonosz ember versengést szerez, és a susárló elválasztja a jó barátokat.
L'uomo ambiguo provoca litigi, chi calunnia divide gli amici.
29 Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.
L'uomo violento seduce il prossimo e lo spinge per una via non buona.
30 A ki behúnyja szemeit, azért teszi, hogy álnokságot gondoljon; a ki összeszorítja ajkait, már véghez vitte a gonoszságot.
Chi socchiude gli occhi medita inganni, chi stringe le labbra ha gia commesso il male.
31 Igen szép ékes korona a vénség, az igazságnak útában találtatik.
Corona magnifica è la canizie, ed essa si trova sulla via della giustizia.
32 Jobb a hosszútűrő az erősnél; és a ki uralkodik a maga indulatján, annál, a ki várost vesz meg.
Il paziente val più di un eroe, chi domina se stesso val più di chi conquista una città.
33 Az ember kebelében vetnek sorsot; de az Úrtól van annak minden ítélete.
Nel grembo si getta la sorte, ma la decisione dipende tutta dal Signore.

< Példabeszédek 16 >