Náhum 2
1 Pusztító jön fel ellened; őrizd a várat, nézzed az útat, erősítsd derekadat, keményítsd meg erődet igen.
Umayen ti tao a mangrebbek kenka. Bantayam dagiti pader ti siudad, guardiaam dagiti dalan, papigsaem ta bagim, ummongem dagiti armadam.
2 Mert helyreállítja az Úr Jákób büszkeségét, mint Izráel büszkeségét; mert rablók rabolták ki őket, csemetéiket pedig kivágták.
Ta isubsubli ni Yahweh ti kinatan-ok ni Jacob, kas iti kinatan-ok ti Israel, uray dinadael ida dagiti mangsamsamsam ken dinadaelda dagiti sanga ti ubasda.
3 Vitézeinek pajzsa veres, katonáinak ruházata bíborszínű, hadiszekere aczéltűzben ragyog fegyverkezése napján, és a dárdákat rengetik.
Nalabbaga dagiti kalasag dagiti maingel a tattaona, ken nakakawes iti nalabbaga dagiti natutured a lallaki; agraniag dagiti landok ti karwahe iti aldaw a panagsaganada, ken naiwaradiwad iti tangatang dagiti sipres a gayang.
4 Az utczákon robognak a szekerek, összeütköznek a piaczokon; tekintetök mint a fáklyák, futkosnak mint a villámok.
Napegges ti panagtaray dagiti karwahe kadagiti kalsada; agdardarasda nga agsubli-subli kadagiti nalawa a kalkalsada. Kasdala dagiti pagsilawan ken agtatarayda a kasla kimat.
5 Emlegeti vitézlő hőseit; ingadoznak lépéseikben, sietnek a kőfalra, és felállíttatik a védősáncz.
Ay-ayaban ti tao a mangrebbek kenka dagiti opisyalna; maitublakda iti tunggal maysa iti pannagnada; agdardarasda a mangraut iti pader ti siudad. Naisaganan ti dakkel a kalasag a mangsalaknib kadagitoy a mangraraut.
6 A folyóvizek kapui megnyílnak, és a palota megrendül.
Napilit a nailukat dagiti ruangan kadagiti karayan, ket nadadael ti palasio.
7 De elvégeztetett: felfedik, elvitetik, és szolgálói keseregnek, mint nyögő galambok, mellöket vervén.
Naussoban ti pagan-anay ti reyna ken naitalaw; agas-asug dagiti adipenna a babbai a kasla dagiti kalapati, dandanugenda dagiti barukongda.
8 Pedig Ninive olyan, mint a bővizű tó, eleitől fogva: mégis futnak ők. Álljatok meg, álljatok meg! De vissza se tekint senki.
Ti Ninive ket kasla naisawang a danum, a kasla napegges a danum nga agliblibas dagiti tattaona. Ipukpukkaw dagiti dadduma, “Agsardengkayo, agsardengkayo,” ngem awan ti tumalyaw.
9 Raboljatok ezüstöt, raboljatok aranyat; száma sincs a rejtett kincseknek, gazdag minden drága edényben.
Alaenyo ti nasamsam a pirak, alaenyo ti nasamsam a balitok, gapu ta awan patingga daytoy, ti dayag dagiti amin a napipintas a banbanag ti Nineve.
10 Feldúlva, széthányva, kifosztatva! Szíve megolvadt, a térdek reszketnek, fájdalom van egész derekában, és mindnyájok arcza elvesztette pirosságát.
Langalang ken nadadael ti Nineve. Marunaw ti puso iti tunggal maysa, agtitim-og dagiti tumtumeng ti tunggal maysa, ken adda ladingit iti tunggal maysa; pimmusyaw amin dagiti rupada.
11 Hol van az oroszlánok tanyája, és az oroszlán-kölyköknek ama legelője, a hová járt a nőstény- és hímoroszlán, az oroszlán-kölyök, és nem volt a ki elriaszsza?
Sadino ngay itan ti rukib ti leon, ti lugar a pangpanganan dagiti urbon a leon, ti lugar a pagpagnaan ti leon ken ti kabaian a leon, agraman dagiti urbon a leon, no sadino ket awan ti pagbutbutnganda?
12 Az oroszlán torkig valót ragadozott kölykeinek, és fojtogatott nőstényeinek, és megtöltötte barlangjait zsákmánynyal, tanyáit pedig prédával.
Rinangrangkay ti leon ti natiliwna para kadagiti annakna; Binekkelna dagiti natiliwna a maipaay iti kabaian a leon, ken pinunnona ti rukibna kadagiti natiliwna, ken ti rukibna kadagiti narangrangkay a natay a bagi ti ayup.
13 Ímé rád török, azt mondja a Seregek Ura, és füstté égetem szekereit. Oroszlán-kölykeidet kard emészti meg, és kiirtom e földről zsákmányodat, és nem hallatszik többé követeidnek szava.
“Kitaem, bimmusorak kenka”—kastoy ti pakaammo ni Yahweh a Mannakabalin-amin. “Uramekto dagiti karwahem iti asuk, ken alun-onento ti kampilan dagiti urbon a leonmo. Pukawekto ti sinamsammo manipud iti dagam, ken saanton a mangngegan pay dagiti timek dagiti mensaherom.”
