Jób 40
1 Szóla továbbá az Úr Jóbnak, és monda:
Et le Seigneur Dieu, continuant à parler à Job dit:
2 A ki pert kezd a Mindenhatóval, czáfolja meg, és a ki az Istennel feddődik, feleljen néki!
Est-ce qu'il décline la justice du Tout-Puissant? Celui qui a adressé des reproches au Seigneur doit lui répondre.
3 És szóla Jób az Úrnak, és monda:
Et Job, reprenant, dit au Seigneur:
4 Ímé, én parányi vagyok, mit feleljek néked? Kezemet a szájamra teszem.
Pourquoi m'obstinerais-je à contester? Je me tiens pour averti; j'ai osé blâmer le Seigneur, et j'ai ouï de telles paroles, moi qui ne suis rien! Que pourrais-je répliquer? Je n'ai plus qu'à me mettre la main sur la bouche.
5 Egyszer szóltam, de már nem szólok, avagy kétszer, de nem teszem többé!
J'ai parlé une fois; je me garderai bien de parler encore.
6 Ekkor szóla az Úr Jóbnak a forgószélből, és monda:
Et le Seigneur, continuant, dit à Job, à travers la nuée:
7 Nosza! övezd fel, mint férfi, derekadat; én kérdezlek, te pedig taníts engem!
Nullement, mais ceins-toi les reins comme un homme; je vais te questionner, tu me répondras.
8 Avagy semmivé teheted-é te az én igazságomat; kárhoztathatsz-é te engem azért, hogy te igaz légy?
Ne refuse pas mon jugement: crois-tu que j'aie conversé avec toi, sinon pour que tu apparaisses juste?
9 És van-é ugyanolyan karod, mint az Istennek, mennydörgő hangon szólasz-é, mint ő?
Ton bras est-il le bras du Seigneur? ta voix est-elle comme son tonnerre?
10 Ékesítsd csak fel magadat fénynyel és méltósággal, ruházd fel magadat dicsőséggel és fenséggel!
Revêts-toi de grandeur et de puissance; orne-toi d'honneur et de gloire.
11 Öntsd ki haragodnak tüzét, és láss meg minden kevélyt és alázd meg őket!
Envoie des anges dans ta colère, humilie tout orgueilleux.
12 Láss meg minden kevélyt és törd meg őket, és a gonoszokat az ő helyükön tipord le!
Eteins les vaines splendeurs, fais tomber soudain l'impie en pourriture.
13 Rejtsd el őket együvé a porba, orczájukat kösd be mélységes sötéttel:
Cache les pécheurs ensemble sous la terre; couvre leurs fronts de honte.
14 Akkor én is dicsőítlek, hogy megtartott téged a te jobbkezed!
Je confesserai alors que ta main peut sauver.
15 Nézd csak a behemótot, a melyet én teremtettem, a miként téged is, fűvel él, mint az ökör!
Mais vois auprès de toi les bêtes fauves; elles se repaissent d'herbe comme les bœufs.
16 Nézd csak az erejét az ő ágyékában, és az ő erősségét hasának izmaiban!
La vigueur de la bête est dans ses reins; sa force dans ses entrailles.
17 Kiegyenesíti farkát, mint valami czédrust, lágyékának inai egymásba fonódnak.
Elle dresse sa queue comme un cyprès; ses nerfs sont liés entre eux.
18 Csontjai érczcsövek, lábszárai, mint a vasrudak.
Ses côtes sont des côtes d'airain; son échine est de fer fondu.
19 Az Isten alkotásainak remeke ez, az ő teremtője adta meg néki fegyverét.
Elle est le commencement de l'œuvre du Seigneur, créée pour être raillée par les anges.
20 Mert füvet teremnek számára a hegyek, és a mező minden vadja ott játszadozik.
Lorsqu'elle a gravi sur les cimes des monts, elle a réjoui les quadrupèdes dans le Tartare.
21 Lótuszfák alatt heverész, a nádak és mocsarak búvóhelyein.
Elle se couche sous toute sorte d'arbre; auprès du papyrus, de l'herbe ou du roseau.
22 Befedezi őt a lótuszfák árnyéka, és körülveszik őt a folyami fűzfák.
L'ombre des grands rameaux la couvre, ou les jeunes tiges des champs.
23 Ha árad is a folyó, nem siet; bizton van, ha szájához a Jordán csapna is.
Vienne le flux de la mer, elle ne le sentira pas; elle ne craint rien; le Jourdain même se briserait sur sa gueule.
24 Megfoghatják-é őt szemei láttára, vagy átfúrhatják-é az orrát tőrökkel?!
D'un coup d'œil elle réprimera son choc; pris au piège, il frémira jusqu'en ses narines.
