Jób 40
1 Szóla továbbá az Úr Jóbnak, és monda:
Nu vervolgde Jahweh tot Job, en sprak:
2 A ki pert kezd a Mindenhatóval, czáfolja meg, és a ki az Istennel feddődik, feleljen néki!
Zal nu de bediller van den Almachtige zwijgen; Of weet de vitter op God hier nog antwoord op?
3 És szóla Jób az Úrnak, és monda:
Maar Job antwoordde Jahweh, en sprak:
4 Ímé, én parányi vagyok, mit feleljek néked? Kezemet a szájamra teszem.
Ik ben lichtzinnig geweest: Wat zou ik hierop kunnen zeggen; Ik leg mijn hand op mijn mond.
5 Egyszer szóltam, de már nem szólok, avagy kétszer, de nem teszem többé!
Ik heb eens gesproken, maar doe het niet weer; Tweemaal, maar ik begin niet opnieuw!
6 Ekkor szóla az Úr Jóbnak a forgószélből, és monda:
Maar Jahweh vervolgde, en sprak tot Job in de storm
7 Nosza! övezd fel, mint férfi, derekadat; én kérdezlek, te pedig taníts engem!
Omgord uw lenden als een man, Ik zal u vragen stellen, gij moogt Mij leren!
8 Avagy semmivé teheted-é te az én igazságomat; kárhoztathatsz-é te engem azért, hogy te igaz légy?
Wilt ge ook nu nog mijn gerechtigheid loochenen, Mij in het ongelijk stellen, om gelijk te hebben?
9 És van-é ugyanolyan karod, mint az Istennek, mennydörgő hangon szólasz-é, mint ő?
Hebt ge dan een arm, zoals God, Kunt ge donderen met een stem als de zijne?
10 Ékesítsd csak fel magadat fénynyel és méltósággal, ruházd fel magadat dicsőséggel és fenséggel!
Tooi u dan eens met grootheid en luister, Bekleed u met glorie en majesteit!
11 Öntsd ki haragodnak tüzét, és láss meg minden kevélyt és alázd meg őket!
Stort eens uw toorn in stromen uit, En verneder, wat trots is, met uw blik;
12 Láss meg minden kevélyt és törd meg őket, és a gonoszokat az ő helyükön tipord le!
Zie op alle hoogmoedigen neer, en trap ze ineen, Verpletter de bozen terstond;
13 Rejtsd el őket együvé a porba, orczájukat kösd be mélységes sötéttel:
Stop ze allen weg in de grond, Zet ze gevangen in het verborgen oord:
14 Akkor én is dicsőítlek, hogy megtartott téged a te jobbkezed!
Dan zal Ik de eerste zijn, die u prijst, Omdat het uw rechterhand is, die u helpt!
15 Nézd csak a behemótot, a melyet én teremtettem, a miként téged is, fűvel él, mint az ökör!
Maar zie, daar staat het Nijlpaard, dat Ik heb geschapen, Het vreet gras als een rund.
16 Nézd csak az erejét az ő ágyékában, és az ő erősségét hasának izmaiban!
Zie eens, wat kracht in zijn lenden, Wat sterkte in de spieren van zijn buik!
17 Kiegyenesíti farkát, mint valami czédrust, lágyékának inai egymásba fonódnak.
Hij spant zijn staart als een ceder, De spieren van zijn dijen tot een bundel;
18 Csontjai érczcsövek, lábszárai, mint a vasrudak.
Zijn schonken zijn koperen buizen, Zijn knoken als ijzeren staven.
19 Az Isten alkotásainak remeke ez, az ő teremtője adta meg néki fegyverét.
Hij is het meesterwerk van God Gemaakt, om over zijn buurtschap te heersen!
20 Mert füvet teremnek számára a hegyek, és a mező minden vadja ott játszadozik.
Ja, de bergen brengen hem schatting, Met al het wild, dat daar speelt;
21 Lótuszfák alatt heverész, a nádak és mocsarak búvóhelyein.
Onder de lotus vleit hij zich neer, Verscholen in riet en moeras;
22 Befedezi őt a lótuszfák árnyéka, és körülveszik őt a folyami fűzfák.
Lotusstruiken beschutten hem met hun schaduw, De waterwilgen staan om hem heen;
23 Ha árad is a folyó, nem siet; bizton van, ha szájához a Jordán csapna is.
Al raast de stroom, hij is niet bang, Onverschrokken, al stijgt de Jordaan tot zijn muil.
24 Megfoghatják-é őt szemei láttára, vagy átfúrhatják-é az orrát tőrökkel?!
Wie durft hem bij zijn ogen grijpen, Zijn neus met harpoenen doorboren!
