Jób 38
1 Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda:
Then the Lord answered Job out of a whirlwind, and said:
2 Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel?
Who is this that wrappeth up sentences in unskillful words?
3 Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem!
Gird up thy loins like a man: I will ask thee, and answer thou me.
4 Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat!
Where wast thou when I laid up the foundations of the earth? tell me if thou hast understanding.
5 Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt?
Who hath laid the measures thereof, if thou knowest? or who hath stretched the line upon it?
6 Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét;
Upon what are its bases grounded? or who laid the corner stone thereof,
7 Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának?
When the morning stars praised me together, and all the sons of God made a joyful melody?
8 És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött;
Who shut up the sea with doors, when it broke forth as issuing out of the womb:
9 Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt?
When I made a cloud the garment thereof, and wrapped it in a mist as in swaddling bands?
10 Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje:
I set my bounds around it, and made it bars and doors:
11 És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak!
And I said: Hitherto thou shalt come, and shalt go no further, and here thou shalt break thy swelling waves.
12 Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét?
Didst thou since thy birth command the morning, and shew the dawning of the day its place?
13 Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla.
And didst thou hold the extremities of the earth shaking them, and hast thou shaken the ungodly out of it?
14 Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában.
The seal shall be restored as clay, and shall stand as a garment:
15 Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék?
From the wicked their light shall be taken away, and the high arm shall be broken.
16 Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét?
Hast thou entered into the depths of the sea, and walked in the lowest parts of the deep?
17 Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é?
Have the gates of death been opened to thee, and hast thou seen the darksome doors?
18 Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod?
Hast thou considered the breadth of the earth? tell me, if thou knowest all things?
19 Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye?
Where is the way where light dwelleth, and where is the place of darkness:
20 Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait.
That thou mayst bring every thing to its own bounds, and understand the paths of the house thereof.
21 Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy!
Didst thou know then that thou shouldst be born? and didst thou know the number of thy days?
22 Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é?
Hast thou entered into the storehouses of the snow, or has thou beheld the treasures of the hail:
23 A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára?
Which I have prepared for the time of the enemy, against the day of battle and war?
24 Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön?
By what way is the light spread, and heat divided upon the earth?
25 Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat?
Who gave a course to violent showers, or a way for noisy thunder:
26 Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen;
That it should rain on the earth without man in the wilderness, where no mortal dwelleth:
27 Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot?
That it should fill the desert and desolate land, and should bring forth green grass?
28 Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit?
Who is the father of rain? or who begot the drops of dew?
29 Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte?
Out of whose womb came the ice; and the frost from heaven who hath gendered it?
30 Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe?
The waters are hardened like a stone, and the surface of the deep is congealed.
31 Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é?
Shalt thou be able to join together the shining stars the Pleiades, or canst thou stop the turning about of Arcturus?
32 A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt?
Canst thou bring forth the day star in its time, and make the evening star to rise upon the children of the earth?
33 Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön?
Dost thou know the order of heaven, and canst thou set down the reason thereof on the earth?
34 Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged?
Canst thou lift up thy voice to the clouds, that an abundance of waters may cover thee?
35 Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk?
Canst thou send lightnings, and will they go, and will they return and say to thee: Here we are?
36 Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet?
Who hath put wisdom in the heart of man? or who gave the cock understanding?
37 Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit;
Who can declare the order of the heavens, or who can make the harmony of heaven to sleep?
38 Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak?
When was the dust poured on the earth, and the clods fastened together?
39 Vadászol-é prédát a nőstény oroszlánnak, és az oroszlánkölykök éhségét kielégíted-é;
Wilt thou take the prey for the lioness, and satisfy the appetite of her whelps,
40 Mikor meglapulnak tanyáikon, és a bokrok közt lesben vesztegelnek?
When they couch in the dens and lie in wait in holes?
41 Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?
Who provideth food for the raven, when her young ones cry to God, wandering about, because they have no meat?
