< Jób 36 >
1 És folytatá Elihu, és monda:
Élihu continua, et dit:
2 Várj még egy kevéssé, majd felvilágosítlak, mert az Istenért még van mit mondanom.
Attends un peu et je t'instruirai, car il y a encore des raisons pour la cause de Dieu.
3 Tudásomat messzünnen veszem, és az én teremtőmnek igazat adok.
Je prendrai de loin ma science, et je donnerai droit à mon créateur.
4 Mert az én beszédem bizonyára nem hazugság; tökéletes tudású ember áll melletted.
Car, certainement, mes discours ne sont point mensongers, et c'est un homme qui te parle d'une science parfaite.
5 Ímé, az Isten hatalmas, még sem vet meg semmit; hatalmas az ő lelkének ereje.
Voici, Dieu est puissant, et il ne dédaigne personne; il est puissant par la force de son intelligence.
6 Nem tartja meg a gonosznak életét, de a szegénynek igaz törvényt teszen.
Il ne laisse point vivre le méchant, et il fait droit aux affligés.
7 Nem veszi le az igazról szemeit, sőt a királyok mellé, a trónba ülteti őket örökre, hogy felmagasztaltassanak.
Il ne détourne pas ses yeux des justes, il place ces justes avec les rois sur le trône; et il les y fait asseoir pour toujours, et ils sont élevés.
8 És ha békókba veretnek, és fogva tartatnak a nyomorúság kötelein:
S'ils sont liés de chaînes, s'ils sont pris dans les liens de l'affliction,
9 Tudtokra adja cselekedetöket, és vétkeiket, hogyha elhatalmaztak rajtok.
Il leur fait connaître ce qu'ils ont fait, leurs péchés et leur orgueil.
10 Megnyitja füleiket a feddőzésnek és megparancsolja, hogy a vétekből megtérjenek:
Alors il ouvre leur oreille à la réprimande; il leur dit de se détourner de l'iniquité.
11 Ha engednek és szolgálnak néki, napjaikat jóban végzik el, és az ő esztendeiket gyönyörűségekben.
S'ils l'écoutent, et s'ils le servent, ils achèvent leurs jours dans le bonheur, et leurs années dans la joie;
12 Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek által, és tudatlanságban múlnak ki.
Mais s'ils ne l'écoutent pas, ils passent par l'épée, et ils expirent dans leur aveuglement.
13 De az álnok szívűek haragot táplálnak, nem kiáltanak, mikor megkötözi őket.
Les cœurs impies se mettent en colère; ils ne crient point à lui quand il les a liés.
14 Azért ifjúságukban hal meg az ő lelkök, és életök a paráznákéhoz hasonló.
Leur âme meurt en sa jeunesse, et leur vie s'éteint comme celle des débauchés.
15 A nyomorultat megszabadítja az ő nyomorúságától, és a szorongattatással megnyitja fülöket.
Il sauve l'affligé par son affliction, et il l'instruit par sa douleur.
16 Téged is kiszabadítana az ínség torkából tág mezőre, a hol nincs szorultság, és asztalod étke kövérséggel lenne rakva;
Et toi-même, il te mettra hors de ta détresse, au large, loin de toute angoisse, et ta table sera dressée, couverte de graisse.
17 De ha gonosz ítélettel vagy tele, úgy utolérnek az ítélet és igazság.
Mais si tu es plein de la cause du méchant, cette cause et la condamnation se suivront de près.
18 Csakhogy a harag ne ragadjon téged csúfkodásra, és a nagy váltságdíj se tántorítson el.
Prends garde que la colère ne te pousse au blasphème, et ne te laisse pas égarer par la pensée d'une abondante expiation.
19 Ad-é valamit a te gazdagságodra? Sem aranyra, sem semmiféle erőfeszítésre!
Ferait-il cas de ta richesse? Il n'estimera ni l'or ni les moyens de l'opulence.
20 Ne kívánjad az éjszakát, a mely népeket mozdít ki helyökből.
Ne souhaite point la nuit, en laquelle les peuples sont enlevés sur place.
21 Vigyázz! ne pártolj a bűnhöz, noha azt a nyomorúságnál jobban szereted.
Garde-toi de te tourner vers l'iniquité; car tu la préfères à l'affliction.
22 Ímé, mily fenséges az Isten az ő erejében; kicsoda az, a ki úgy tanítson, mint ő?
Voici, Dieu est élevé en sa puissance; qui pourrait enseigner comme lui?
23 Kicsoda szabta meg az ő útjait, vagy ki mondhatja azt: Igazságtalanságot cselekedtél?
Qui lui a prescrit sa voie? Et qui lui dira: Tu as fait une injustice?
24 Legyen rá gondod, hogy magasztaljad az ő cselekedetét, a melyről énekelnek az emberek!
Souviens-toi de célébrer ses ouvrages, que tous les hommes chantent.
25 Minden ember azt szemléli; a halandó távolról is látja.
Tout homme les admire, chacun les contemple de loin.
26 Ímé, az Isten fenséges, mi nem ismerhetjük őt! esztendeinek száma sem nyomozható ki.
Voici, Dieu est élevé, et nous ne le connaissons pas; le nombre de ses années, nul ne peut le sonder!
27 Hogyha magához szívja a vízcseppeket, ködéből mint eső cseperegnek alá,
Il attire les gouttes d'eau, elles se fondent en pluie, au milieu du brouillard;
28 A melyet a fellegek özönnel öntenek, és hullatnak le temérdek emberre.
Les nuées la font couler, et tomber goutte à goutte sur la foule des hommes.
29 De sőt értheti-é valaki a felhő szétoszlását, az ő sátorának zúgását?
Et qui pourrait comprendre le déploiement des nuées, et le fracas de sa tente?
30 Ímé, szétterjeszti magára az ő világosságát, és ráborítja a tengernek gyökereit.
Voici, il étend sur lui-même la lumière, et il couvre le profond des mers.
31 Mert ezek által ítéli meg a népeket, ád eledelt bőségesen.
C'est ainsi qu'il juge les peuples, et qu'il donne la nourriture en abondance.
32 Kezeit elborítja villámlással, és kirendeli a lázadó ellen.
Il tient cachée dans sa main la lumière, et il lui prescrit de frapper.
33 Az ő dörgése ad hírt felőle, mint a barom a közeledő viharról.
Son tonnerre l'annonce, et les troupeaux font connaître qu'il s'approche.