Jób 34
1 És szóla Elihu, és monda:
Och Elihu svarade, och sade:
2 Halljátok meg bölcsek az én szavaimat, és ti tudósok hajtsátok hozzám füleiteket!
Hörer, I vise, mitt tal, och I förståndige, akter på mig;
3 Mert a fül próbálja meg a szót, mint az íny kóstolja meg az ételt.
Ty örat pröfvar talet, och munnen smakar maten.
4 Keressük csak magunk az igazságot, értsük meg magunk között, mi a jó?
Låt oss utvälja en dom, att vi måge emellan oss känna hvad godt är.
5 Mert Jób azt mondá: Igaz vagyok, de Isten megtagadja igazságomat.
Ty Job hafver sagt: Jag är rättfärdig, och Gud hafver förvägrat mig min rätt.
6 Igazságom ellenére kell hazugnak lennem; halálos nyíl talált hibám nélkül!
Jag måste ljuga, om jag än rätt hade; jag varder plågad af min skott, om jag än det intet förskyllat hade.
7 Melyik ember olyan, mint Jób, a ki iszsza a csúfolást, mint a vizet.
Ho är en sådana, som Job; som gabberi dricker såsom vatten,
8 És egy társaságban forog a gonosztevőkkel, és az istentelen emberekkel jár!
Och går på vägenom med illgerningsmän, så att han vandrar med ogudaktiga män?
9 Mert azt mondja: Nem használ az az embernek, ha Istennel békességben él.
Ty han hafver sagt: Om än någor rätt färdig vore, så gäller han dock intet när Gudi.
10 Azért, ti tudós emberek, hallgassatok meg engem! Távol legyen Istentől a gonoszság, és a Mindenhatótól az álnokság!
Hörer mig, I vise män: Bort det, att Gud skulle vara ogudaktig, och den Allsmägtige orättvis;
11 Sőt inkább, a mint cselekszik az ember, úgy fizet néki, és kiki az ő útja szerint találja meg, a mit keres.
Utan han lönar menniskone, efter som hon hafver förtjent; och drabbar uppå hvar och en efter hans gerningar.
12 Bizonyára az Isten nem cselekszik gonoszságot, a Mindenható el nem ferdíti az igazságot!
Utan tvifvel, Gud fördömer ingen med orätt, och den Allsmägtige böjer icke rätten.
13 Kicsoda bízta reá a földet és ki rendezte az egész világot?
Ho hafver skickat det uppå jordene är, och ho hafver satt hela jordenes krets?
14 Ha csak ő magára volna gondja, lelkét és lehellését magához vonná:
Om han det toge sig före, kunde han allas anda och lif till sig samla;
15 Elhervadna együtt minden test és az ember visszatérne a porba.
Allt kött vorde tillhopa förgåendes, och menniskan vorde åter till asko igen.
16 Ha tehát van eszed, halld meg ezt, és a te füledet hajtsd az én beszédeimnek szavára!
Hafver du förstånd, så hör detta, och gif akt på mins tals röst.
17 Vajjon, a ki gyűlöli az igazságot, kormányozhat-é? Avagy az ellenállhatatlan igazat kárhoztathatod-é?
Skulle någon fördenskull tvinga rätten, att han hatar honom? Och derföre att du stolt äst, skulle du fördenskull fördöma den rättfärdiga?
18 A ki azt mondja a királynak: Te semmirevaló! És a főembereknek: Te gonosztevő!
Skulle någor säga till Konungen: Du Belial? och till Förstarna: I ogudaktige?
19 A ki nem nézi a fejedelmek személyét és a gazdagot a szegénynek fölibe nem helyezteti; mert mindnyájan az ő kezének munkája.
Den dock icke ser på Förstarnas person, och känner icke mer den härliga än den fattiga; förty de äro alle hans handaverk.
20 Egy pillanat alatt meghalnak; éjfélkor felriadnak a népek és elenyésznek, a hatalmas is eltűnik kéz nélkül!
Med hast måste menniskorna dö, och om midnattstid förskräckas och förgås; de mägtige varda kraftlöse borttagne.
21 Mert ő szemmel tartja mindenkinek útját, és minden lépését jól látja.
Ty hans ögon se uppå hvars och ens vägar, och han skådar alla deras gånger.
22 Nincs setétség és nincs a halálnak árnyéka, a hova elrejtőzhessék a gonosztevő;
Intet mörker eller skygd är, att ogerningsmän måga sig der fördölja;
23 Mert nem sokáig kell szemmel tartania az embert, hogy az Isten elé kerüljön ítéletre!
Ty det varder ingom tillstadt, att han kommer med Gud till rätta.
24 Megrontja a hatalmasokat vizsgálat nélkül, és másokat állít helyökbe.
Han förgör många stolta, som icke stå till att räkna; och sätter andra i deras stad;
25 Ekképen felismeri cselekedeteiket, és éjjel is ellenök fordul és szétmorzsoltatnak.
Derföre, att han känner deras gerningar; och omstörter dem om nattena, att de skola sönderkrossade varda.
26 Gonosztevők gyanánt tapodja meg őket olyan helyen, a hol látják.
Han kastar de ogudaktiga uti en hop, der man gerna ser det;
27 A kik azért távoztak el, és azért nem gondoltak egyetlen útjával sem,
Derföre, att de icke hafva följt honom efter, och förstodo ingen af hans vägar;
28 Hogy a szegény kiáltását hozzájok juttatja, és ő a nyomorultak kiáltását meghallja.
Att de fattigas rop skulle komma inför honom, och han dens eländas rop höra måtte.
29 Ha ő nyugalmat ád, ki kárhoztatja őt? Ha elrejti arczát, ki láthatja meg azt? Akár nép elől, akár ember elől egyaránt;
Om han frid gifver, ho vill fördöma? Och om han förskyler anletet, ho vill se uppå honom ibland folken och menniskorna?
30 Hogy képmutató ember ne uralkodjék, és ne legyen tőre a népnek.
Så låter han nu en skrymtare regera, till att plåga folket.
31 Bizony az Istenhez így való szólani: Elszenvedem, nem leszek rossz többé;
För Guds skull vill jag lida talet, och icke förmenat.
32 A mit át nem látok, arra te taníts meg engemet; ha gonoszságot cselekedtem, többet nem teszem!
Hafver jag icke drabbat rätt, lär du mig bättre; hafver jag orätt handlat, vill jag icke göra så mer.
33 Avagy te szerinted fizessen-é csak azért, mert ezt megveted, és hogy te szabd meg és nem én? Nos, mit tudsz? Mondd!
Man vänter nu svar af dig; ty du förkastar all ting, och du hafver begynt det, och icke jag. Vetst du nu något, så tala.
34 Az okos emberek azt mondják majd nékem, és a bölcs férfiú, a ki reám hallgat:
Visa män låter jag väl tala, och en vis man hörer mig.
35 Jób tudatlanul szól, és szavai megfontolás nélkül valók.
Men Job talar ovisliga, och hans ord äro icke vis.
36 Óh, bárcsak megpróbáltatnék Jób mind végiglen, a miért úgy felel, mint az álnok emberek!
Min Fader, låt Job försökt varda allt intill ändan, derföre att han vänder sig till orättfärdiga menniskor.
37 Mert vétkét gonoszsággal tetézi, csapkod közöttünk, és Isten ellen szószátyárkodik.
Han hafver utöfver sina synd ännu dertill hädat; derföre låt honom inför oss slagen varda; och träte sedan med sinom ordom inför Gud.
