< Jób 33 >

1 No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet!
Чуј дакле, Јове, беседу моју, и слушај све речи моје.
2 Ímé, megnyitom már az én szájamat, és a beszéd nyelvem alatt van már.
Ево, сад отварам уста своја; говори језик мој у устима мојим.
3 Igaz szívből származnak beszédeim, tiszta tudományt hirdetnek ajkaim.
По правом срцу мом биће речи моје, и мисао чисту изрећи ће усне моје.
4 Az Istennek lelke teremtett engem, és a Mindenhatónak lehellete adott nékem életet.
Дух Божји створио ме је, и дах Свемогућега дао ми је живот.
5 Ha tudsz, czáfolj meg; készülj fel ellenem és állj elő!
Ако можеш, одговори ми, приправи се и стани ми на супрот.
6 Ímé, én szintúgy Istené vagyok, mint te; sárból formáltattam én is.
Ево, ја ћу бити место Бога, као што си рекао; од кала сам начињен и ја.
7 Ímé, a tőlem való félelem meg ne háborítson; kezem nem lészen súlyos rajtad.
Ето, страх мој неће те страшити, и рука моја неће те тиштати.
8 Csak az imént mondtad fülem hallatára, hallottam a beszédnek hangját:
Рекао си, дакле, преда мном, и чуо сам глас твојих речи:
9 Tiszta vagyok, fogyatkozás nélkül: mocsoktalan vagyok, bűn nincsen bennem.
Чист сам, без греха, прав сам и нема безакоња на мени.
10 Ímé, vádakat talál ki ellenem, ellenségének tart engem!
Ево, тражи задевицу са мном, држи ме за свог непријатеља.
11 Békóba veti lábaimat, és őrzi minden ösvényemet.
Меће у кладе ноге моје, вреба по свим стазама мојим.
12 Ímé, ebben nincsen igazad – azt felelem néked – mert nagyobb az Isten az embernél!
Ето, у том ниси праведан, одговарам ти; јер је Бог већи од човека.
13 Miért perelsz vele? Azért, hogy egyetlen beszédedre sem felelt?
Зашто се преш с Њим, што за сва дела своја не одговара?
14 Hiszen szól az Isten egyszer vagy kétszer is, de nem ügyelnek rá!
Један пут говори Бог и два пута; али човек не пази.
15 Álomban, éjjeli látomásban, mikor mély álom száll az emberre, és mikor ágyasházokban szenderegnek;
У сну, у утвари ноћној, кад тврд сан падне на људе, кад спавају у постељи,
16 Akkor nyitja meg az emberek fülét, és megpecsételi megintetésökkel.
Тада отвара ухо људима и науку им запечаћава,
17 Hogy eltérítse az embert a rossz cselekedettől, és elrejtse a kevélységet a férfi elől.
Да би одвратио човека од дела његовог, и заклонио од њега охолост;
18 Visszatartja lelkét a romlástól, és életét hogy azt fegyver ne járja át.
Да би сачувао душу његову од јаме, и живот његов да не наиђе на мач.
19 Fájdalommal is bünteti az ő ágyasházában, és csontjainak szüntelen való háborgásával.
И кара га боловима на постељи његовој, и све кости његове тешком болешћу.
20 Úgy, hogy az ő ínye undorodik az ételtől, és lelke az ő kedves ételétől.
Тако да се животу његовом гади хлеб и души његовој јело најмилије;
21 Húsa szemlátomást aszik le róla; csontjai, a melyeket látni nem lehetett, kiülnek.
Нестаје тела његовог на очиглед, и измалају се кости његове, које се пре нису виделе,
22 És lelke közelget a sírhoz, s élete a halál angyalaihoz.
И душа се његова приближава гробу, и живот његов смрти.
23 Ha van mellette magyarázó angyal, egy az ezer közül, hogy az emberrel tudassa kötelességét;
Ако има гласника, тумача, једног од хиљаде, који би казао човеку дужност његову,
24 És az Isten könyörül rajta, és azt mondja: Szabadítsd meg őt, hogy ne szálljon a sírba; váltságdíjat találtam!
Тада ће се смиловати на њ, и рећи ће: Избави га да не отиде у гроб; нашао сам откуп.
25 Akkor teste fiatal, erőtől duzzad, újra kezdi ifjúságának napjait.
И подмладиће се тело његово као у детета, и повратиће се на дане младости своје,
26 Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek visszaadja az ő igazságát.
Молиће се Богу, и помиловаће га, и гледаће лице његово радујући се, и вратиће човеку по правди његовој.
27 Az emberek előtt énekel és mondja: Vétkeztem és az igazat elferdítettem vala, de nem e szerint fizetett meg nékem;
Гледајући људи рећи ће: Бејах згрешио, и шта је право изврнуо, али ми не поможе.
28 Megváltotta lelkemet a sírba szállástól, és egész valóm a világosságot nézi.
Он избави душу моју да не отиде у јаму, и живот мој да гледа светлост.
29 Ímé, mindezt kétszer, háromszor cselekszi Isten az emberrel,
Гле, све ово чини Бог два пута и три пута човеку,
30 Hogy megmentse lelkét a sírtól, hogy világoljon az élet világosságával.
Да би повратио душу његову од јаме, да би га обасјавала светлост живих.
31 Figyelj Jób, és hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én!
Пази, Јове, слушај ме, ћути, да ја говорим.
32 Ha van mit mondanod, czáfolj meg; szólj, mert igen szeretném a te igazságodat.
Ако имаш шта рећи, одговори ми; говори, јер сам те рад оправдати;
33 Ha pedig nincs, hallgass meg engem, hallgass és megtanítlak téged a bölcseségre!
Ако ли не, слушај ти мене; ћути, и научићу те мудрости.

< Jób 33 >